Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)
Dallos István: Tatabánya gazdaságának változása 1990–2000 között
21. ábra Forrás: KSH Az egy állandó lakosra eső személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem Tatabányán 221 442, Székesfehérváron 279 330, Veszprémben 286 243 Ft, a személyi jövedelemadója pedig 1997-ben 46 167, 63 191 és 61 986 Ft volt. A gazdasági térszerkezet átalakulása A kilencvenes évek közepétől megindult és mind nagyobb méreteket öltött a külföldi működő tőke beáramlása Magyarországra, elsősorban a Dunántúlra. Megindult a befektetőkért való versengés a városok között. A külföldi működő tőke beáramlása jól követhető területi és funkcionális eltéréseket mutat. A legkedvezőbb befektetési hely Budapest, ahol a rendszerváltás után gyakorlatilag azonnal megindult a tőke beáramlása. 1995-re kialakult a következő egyértelműen elhatárolható befektetési terület, az északdunántúli régió. A külföldi tőke területi elkülönülése egyben funkcionális elkülönülést is jelent. A főváros elsősorban a tercier és kvaterner funkciókat tömöríti, míg Észak-Dunántúlon az ipari termelés nagy, tömegtermelésre szakosodott egységei telepedtek meg. 5 A már korábban kialakult innovációs központokban — Győr, Székesfehérvár — 95-ben a munkaerőhiány első jelei kezdtek mutatkozni, és ez a költségek növekedését jelentette. Ezáltal megnyílt a lehetőség környezetük számára is az előrelépéshez. Tatabánya helyzetéből adódóan kedvező előjelekkel várhatta a megmérettetést, hiszen az alakulóban lévő Bécs-Budapest-Brno-Pozsony gazdasági régió — amely talán már a nem is oly távoli jövőben vetélytársa lehet a nyugat-európai nagy innovációs központoknak — közlekedési tengelyében fekszik. 6 Mielőtt elkezdeném a gazdaságban lejátszódott változások bemutatását, kitérek az önkormányzat szerepvállalására, mert mint azt a későbbiekben látni fogjuk, a fellendülés egy tudatos, előre megtervezett és előkészített fejlesztő munka eredménye. Tatabánya önkormányzata már 1990 után megkezdte a város alkalmassá tételét a befektetők fogadására, konkrét programmal, amelyet alapozó munkának neveztek el: 255