Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Dallos István: Tatabánya gazdaságának változása 1990–2000 között

is látható. A regisztrált férfiak száma 1996-tól folyamatosan csökken. A nők számának változása csak egy év késéssel vette fel ezt a tendenciát, de 1999-re számuk megközelítette a férfiak számát. 1999- második felétől azonban a nők számának csökkenése megtorpant, miközben a férfiak a korábbi intenzitással kerültek ki a munkanélküli regiszterből. Ennek az oka nem a női munkaerő iránti csökkenő keresletben keresendő, hanem a női regisztrált munkanélkülieknek ez a bennmaradó hányada nem tudja vállalni a többségében folyamatos munkarendű állások betöltésének terheit a gyerekek ellátása mellett. Nemek 1996. 1996. 1997. 1997. 1998. 1998. 1999. 1999. 2000. 2000. férfi 49,3 52,3 49,7 53,5 51,4 55,2 51,7 55,7 53,7 57,2 nő 50,7 47,7 50,3 46,5 48,6 44,8 48,3 44,3 46,3 42,8 18. táblázat Regisztrált munkanélküliek nemenkénti megoszlása %-ban 1996-2000 között Forrás: KEM Mukaügyi Központ Információs Szolgálat A táblázaton megfigyelhető, hogy a tavaszi és az őszi megoszlásértékek között jelentős eltérések vannak, ami az idénymunkák és az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök férfi munkaerő felszívó hatása eredménye. Állománycsoport 96.03.20. 97.03.20. 98.03.20. 99.03.20. 00.30.20 Szakmunkás 1676 1593 1323 1253 989 Betanított műnk. 1309 1453 1355 1232 1161 Segédmunkás 1108 990 771 691 548 szellemi 951 805 711 758 694 19. táblázat Regisztrált munkanélküliek állománycsoport szerint 1996-2000 között Forrás: KEM Mukaügyi Központ Információs Szolgálat A szakmunkások aránya csökkenő trendet mutat, és az 1999-2000 közötti időszakban különösen felgyorsult ez a trend, miközben a betanított munkások számának csökkenése lassult. A szellemiek helyzete a vizsgált időszak alatt nem sokat javult, ellenben a segédmunkások száma a felére csökkent. Az elmúlt évek legnagyobb problémáját a tartós munkanélküliség jelentette, és jelenti még ma is. Ezt tükrözi az ellátásra nem jogosultak és a jövedelempótló támogatásban részesülők magas száma. Ami még szomorúbb, hogy ezeknek az embereknek nagyobb része már nem képes önerőből a munkaerőpiac aktív résztvevőjévé válni, mert reményvesztetté vált, vagy mert az ismeretei megkoptak. Rajtuk a munkaügyi központ és az önkormányzat aktív foglalkoztatáspolitikai eszközei - elsősorban közhasznú munka - alkalmazásával próbál segíteni. Ezzel lehetőséget teremtenek a munkanélkülinek a munka világába való visszatérésre, keresethez jut, megszakad a leépülése, eltávolodása a munkától, munkaerőpiactól és szerencsés esetben akár az is előfordulhat, hogy a közhasznú munkán keresztül jut állandó munkához. Vannak azonban olyan munkanélküliek is, akik egyszerűen nem, vagy csak végszükség esetén hajlandóak munkát vállalni. 253