Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Számadó Emese: A komáromi méntelep és az I. Osztályú Lovassági Laktanya 100 éve

A es. és kir. 5. huszárezred Az 5. huszárezred a háború kitörése előtti években az ezredparancsnokság, a II. osztályparancsnokság, a 3-6. század és a pótszázad Komáromban, az I. osztályparancsnokság és az 1-2. század pedig Győrben állomásozott. Az 1. világháborúban az 5. huszárezred hadosztálylovasságként került alkalmazásra. Olaszország hadba lépését követően a gyaloghadosztályok is átkerültek az olasz hadszíntérre, és velük együtt a már lovaiktól megfosztott huszárok is. A háború befejezése is itt érte az ezredet. 1918. október 25-én a következőképpen alakult az ezred alegységeinek beosztása: - A 33. gyaloghadosztályhoz beosztottak a VII. hadtesthez az isonzói hadseregbe. Pontedi Piavétől délre a Piávénál, az olasz hadszíntéren. - A 14. gyaloghadosztályhoz beosztottak a XXII. Hadtesthez, az Isonzói hadseregbe. S. Donnatói délkeletre, a Piávénál, az olasz hadszíntéren. - A 37. honvéd gyaloghadosztályhoz beosztottak a IX. hadtesthez, a nyugati hadsereghez, Strassburgtól délre, a nyugati hadszíntéren. Az ezredet a háború befejezését követően hazahozták, és leszerelték. A Monarchia megszűnésével megszűntek a közös hadsereg alakulatai is. A Radetzky-huszárok a piavei és isonzói csatában elesett bajtársaik emlékére 1931ben fehér mészkőtömbre szerelt bronz domborműt készítettek. Szentgyörgyi István szobrászművész alkotása eredetileg a lovassági laktanya épülettömbje előtt állt. „1951 őszén, 52 tavaszán a huszárok a laktanyából elköltöztek Nyíregyházára. A hadosztály-törzs az emlékmű reliefjét, a lovas-huszárt ábrázoló bronz öntvényt a Városi tanács megkérdezése nélkül leszereltette, A Radetzi Radetzky József gróf tábornagy cs. és kir. 5. huszárezred 1798-ban alakult Varasdon. Legénységét kezdetben Zala, Vas, Sopron vármegyékből kapta. Később a hadtestek sorozó körzeteinek kialakítása során az V pozsonyi hadtest területéről: Pozsony, Trencsén, Turócz, Nyitra, Bors, Hont, Esztergom, Komárom, Győr, Mosón, Sopron, Vas, Zala, Veszprém vármegyékből. A lovasezredek békében elvileg azon a katonai hadkiegészítési területen helyezkedtek el, ahonnan a kiegészítésüket nyerték, bár ez a valóságban sohasem valósult meg. Az ezredek gyakran változtatták helyőrségüket, a helységek polgárai és elöljárói pedig szinte versengtek azért, hogy városukba lovasezredet, vagy kisebb lovas egységet helyezzenek. Egyrészt egy ilyen egység ellátása a város iparos mestereire várt, így annak gazdasági fejlődését nagyban elősegítette, másrészt a hadsereg volt a legmegbízhatóbb fizető. Egy teljes lovasezredet nagyon kevés garnizon tudott elszállásolni, ezért leginkább osztályonként, vagy századonként voltak kialakítva a helyőrségek. Az utász szakasz elvileg az ezredtörzzsel állomásozott együtt. A pótkeret pedig mindig a legénységi kiegészítési területen volt elhelyezve. A lovasezredek egy kivételével (14. hu.e.) kettő vagy több helyőrségben kerültek elhelyezésre. A háború kitörését követően egységei a 33., a 14., a 37. gyaloghadosztályhoz és a 12. menetdandárhoz kerültek beosztásra. Ezeket a gyaloghadosztályokat az V hadtest állományába, az 1. hadsereghez, az északi hadszíntérre (Oroszország), a 12. menetdandárt pedig a 2. hadseregbe, délre, a szerbiai hadszíntérre vezényelték. Az ezred alegységei a gyaloghadosztályok kötelékében részt vettek az Orosz-Lengyelország harcokban, közvetlenül a háború kitörését követően. 1914-15-ben a Zaturcs, Gorlice, Hordina, Volhina, Lublin, Luck környékén vívott hadműveletekben, 1916-tól a Románia elleni harcokban, a pótszázad pedig a Belgrád birtoklásáért folytatott utcai harcokban vett részt. Vigh Attila szíves közlése nyomán. 203