Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)
Számadó Emese: A komáromi méntelep és az I. Osztályú Lovassági Laktanya 100 éve
Tóth JózseP 7 Istállómester 1951-1962 Molnár JózseP 8 Méntelepvezető -helyettes 1948-1962 Dián István 29 Abrakmester 1948-1954 Nagy István 30 Szolgálatvezető 1951-1962 Ifj. Nagy István 31 Lovász 1957-1960 Id. Nagy Mihály 32 Abrakmester 1956-1962 Kovács Márton 33 Szolgálatvezető 1947-1959 Márton Márton Lótenyésztési se, gédellenőr 1930-1960 Semsei László 34 Lovász, parádés kocsis 1941-1962 1954-ben korszerűsítették a méntelepi épületeket és fürdőszobákat alakítottak ki bennük. 35 27 Tóth József 1930. január 14-én született. 1948 és 1955 között sorkatonaként mint huszár szolgált. Tisztes, tiszthelyettesi, majd tiszti iskolát végzett, ezután csapatszolgálatra került mint szakasz- és századparancsnok. 1951-ben kinevezték alhadnagynak. Leszerelése után 1962-ig a Méntelepen dolgozott istállómesterként, ott is lakott 1970-ig. Tóth József közlése. 28 MolnárJózsef1921. április 19-én született. 1942-től mint továbbszolgáló tiszthelyettes foglalkozott lovakkal Celldömölkön. 1948. május 14-én került a komáromi Méntelepre. Kezdetben lóápolóként dolgozott. 1954-ben elvégezte a Mezőgazdasági Szakiskola Lótenyésztési szakát, s ezzel kiérdemelte a „lótenyésztés I. osztályú mestere" címet. Az 50-es évek közepén kinevezték Észak-Dunántúli Lótenyésztési felügyelőnek és egyben a komáromi Méntelep vezető-helyettesének. 1981-ben nyugállományba került, de még öt évig lovas-edzőként dolgozott. 1982-ig laktak a Méntelepen, a mai Gesztenyés Óvoda épületében. Lovas-pályafutása alatt számtalan versenyen vett részt és több díjat is nyert, főleg fogathajtásból. Özv. Molnár Józsefné közlése. 2V Dián István 1927-ben született. 1948-ban lóápolóként kezdett a Méntelepen dolgozni, ahol hamarosan elvégezte az abrakmesteri, majd az inszeminátor iskolát is. Ezután a komáromi Méntelep bonyhádi fedeztetési állomásán végzett mesterséges megtermékenyítést 1952-ben. 1954-ben kilépett a Méntelepről és az Újpusztai Állami Gazdaságnál kezdett dolgozni. Szeder János adatgyúlése. 30 Nagy István az 1951-es évektől 1962-ig dolgozott a Méntelepen. Lovászként kezdett, majd szolgálatvezetővé lépett elő. A Méntelep megszűnése után az Állami Gazdaságnál dolgozott, onnan ment nyugdíjba. Szeder János adatgyűlése. 31 Ifj. Nagy István 1957-1960-ig dolgozott a Méntelepen lovászként. Szeder János adatgyűlése. 32 Id. Nagy Mihály 1956 végén lóápolóként került a Méntelepre. 1959-ben abrakmester lett. A Méntelep megszűnésével 1962. január l-jével a ménekkel együtt a Fertődi Állami Gazdasághoz került, ahol 15 évig dolgozott, szintén abrakmesterként. 1976. július l-jétől a Nagycenki Méntelepen dolgozik abrakmesterként. Szeder János adatgyűlése. 33 Kovács Márton 1947-1959-ig dolgozott a Méntelepen. Lovász, majd szolgálatvezető lett. Szeder János adatgyúlése. 34 Semsei László 1921-ben született. Sorkatonaként került a komáromi Méntelepre, mint közhuszár. Leszerelése után a Méntelepen maradt. Kezdetben lóápolóként dolgozott, majd a négyes- és ötösfogatok számára képezte ki a lovakat. Egy ideig a méntelepvezető parádés kocsisa is volt. A Méntelep megszűnésekor az Állami Gazdaságnál helyezkedett el. 1973-ig lakott a telep déli oldalán lévő többlakásos lakóépületben. Semsei László közlése. 35 Komáromi Fióklevéltár 583-53/1954. 193
