Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Számadó Emese: A komáromi méntelep és az I. Osztályú Lovassági Laktanya 100 éve

A Méntelepen az összes lófajta képviseltette magát, így a februártól júliusig tartó fedeztetési időszakban — ekkor a mének a fedeztetési állomásokon voltak és így az istállók üresen álltak - tenyészló vásárokat és kiállításokat rendeztek. A közönség szórakoztatására változatos, gyakran tréfás műsorokat szerveztek.

17 1942-ben „Nagy érdekessége volt Komárom Városának a három vármegye területéről származó lovak bemutatásával megrendezett tenyészlóvásár és kiállítás. Komárom, Nyitra-Pozsony és Bars-Hont vármegyék lótenyésztő gazdái vonultak fel erre a kiállításra, hogy nemes versengésben állatjaikat díjazás alá bocsássák. A kiállításnak jelentőségét emelte az a körülmény, hogy a kiállított 98 kanca legnagyobb része kisgazdák tulajdona volt, tehát a kiállítás főleg népies anyagot ölelt fel. A vásár rendezősége Anker Sándor méneskari őrnaggyal az élen mindent elkövetett a kiállítás sikere érdekében és mind az anyag beszerzése, mind a vásár rendezése tekintetében a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara, a Nyitra-Pozsony Vármegyei Lótenyésztő Egyesület és a Komárom Vármegyei Gazdasági Egyesület vezetősége teljes mértékben támogatást nyújtott. A kiállítás közönségét a környék úrlovashölgyei és úrlovasai lovasmutatványokkal, tréfás lovasjelenetekkel szórakoztatták."

18 A komáromi M. Kir. Állami Méntelep Katonai Parancsnoksága a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarával, valamint a Győr-, Mosón- és Nyitra-Pozsony Vármegyék Gazdasági Egyesületei Lótenyésztési Szakosztályaival 1943. június 3, 4, 5. és 6. napján rendezte meg a 2. Tenyészlóvásár és Ipari kiállítást:

19 „A kiállításon kb. az elmúlt évi létszámnak megfelelő lóanyag került bemutatásra és annak zöme angol félvér, több nonius, arab s néhány lippizai fajta volt. A lovak legnagyobb részét kistenyésztők állították ki. A kiállítók közül örömmel láttunk több, a mezőgazdasági kiállításokról is ismert érdemes tenyésztőt, akik ezidén is szép eredménnyel szerepeltek a komáromi kiállításon. Számos vásárlás történt a kiállításon, igen jó áron, természetesen egyes tenyésztők ezidén is túlmagas árakat jelentettek be. A kiállított tenyészlovak bírálata során különösen feltűnt a kiváló tenyészanyag, míg a mének és a méncsikók csoportjában kevesebb arra érdemes, jó bírálati eredményre jogosító egyedeket láttunk. ...A tenyészlókiállítást ipari kiállítás is kiegészítette, amelynek résztvevői ügyesen épített deszkabódékban a méntelep területén nyertek elhelyezést. A kiállítás egyik napján kutyabemutató is volt. Az egyes napok délelőttjén, ill. délutánján lovasmutatványok, díjugratások, tréfás lovasjátékok és a környék úrlovasnőinek és úrlovasainak részvételével bemutató ugrógyakorlatok is voltak. A bemutatókon Gyürky Aladárné grófné, Anker Sándorné, Anker Erzsébet, Kálnoky Julianna grófnő... vett részt, általános sikert aratva. Nem maradt el ezidén sem a fogatbemutató {...} A kiállítás és vásár rendezése és előkészületeinek munkája ezidén is Anker Sándor méneskari őrnagy, méntelepparancsnok vállára hárult, aki nagy körültekintéssel, hozzáértéssel és szeretettel munkálkodott a megérdemelt siker érdekében. A kiállítás ezidei a múltévit is meghaladó látogatottsága is bizonyítéka annak, hogy a komáromi tenyészlókiállítást és vásárt a jövőben is minden évben meg kell rendezni. Nemcsak az országos mezőgazdasági kiállítás, hanem a helyi jellegű kiállítások is eredményesen szolgálják a környék 17 Radnainé Anker Erzsébet levele. 18 KAMARAI GAZDANAPOK 1942. 19 KATALÓGUS 1943. 190