Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Számadó Emese: A komáromi méntelep és az I. Osztályú Lovassági Laktanya 100 éve

A törzskönyvelt kancákat is ilyen gondosan választották ki. Bírálat tárgyát képezte (5. kép) a magasság, a végtagok, a fej, a nyakforma és állás, a törzs méretei, a lábak, a szín, a forma és a fajta jelleg. A törzskönyvi lapon található lórajzba, amely a ló két oldalát ábrázolta, beírták a jó tulajdonságait és a hibáit is. Az összbírálat osztályozása 1-től (legjobb osztályzat) 4-ig tartott. A törzskönyveket az illetékes méntelep vezette és őrizte. A törzskönyvezett kancák bal pofájába a törzskönyvező méntelep számát beégették. Az anyák és csikóik a jobb nyeregtájon a vármegye és fölé a Magyar Korona jelét és a méntelep számát kapták; bal nyeregtájra a csikó sorszámát és a születési év két utolsó számát sütötték. A kancák párosítását minden évben — a törzskönyvezés napján — ugyanaz a bizottság végezte. 1928-ban 1311 mén fedezett a 10 méntelepen, ekkor Komáromban 69 fedezőmén volt (10 év múlva már 240). Az 1938-ban újonnan felállítandó méntelepek és ménesek számára sürgősen szükség volt fiatal méneskari tisztekre. A jelentkezők az egy évi próbaszolgálat alatt eredményesen elvégzett tanfolyamok után lettek ténylegesen méneskari tisztek. A méneskari altisztek főleg háborús veteránokból és a méneskar által a lovászfiúkból nevelt huszárokból kerültek ki. A legénységet, a „csődörös huszárokat" a Honvéd Méneskar a sorozáskor maga válogatta ki a lóval bánni tudó kisgazda fiákból. A három éves szolgálat alatt lovaglásoktatáson, katonai kiképzésen és gyakorlati (nyergelés, szerszámozás, hajtás, patkolás) és elméleti oktatáson (lótenyésztés, lófajták ismerete, takarmányozás, fedeztetési állomásokon való írásbeli munkák és a pénzkezelés ismerete) vettek részt. A méntelepek és ménesek fontos tagjai voltak az állatorvos tisztek. A lovak gyógyításán kívül feladatuk volt az állatkórház vezetése, a tájfajta kancák rendszeres vizsgálata, az osztályozásra való előkészítésük, a selejt lovak egészségi állapotáról szóló jelentés, a takarmány, zab egészségügyi vizsgálata. A méneskar anyagi ellátása a M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium költségvetésébe tartozott. A gazdászati ügyeket a M. Kir. Honvédelmi Miniszter hatáskörébe tartozó M. Kir. Hadbiztosság ellenőrizte. Magyarország lóállománya 1940-ben elérte az egy milliót, a második világháború végére 329-000-re csökkent a számuk. A komáromi ménteleposztály megalakulása 1902. október végén Domány János polgármester tudomására jutott, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a székesfehérvári méntelep 2. osztályának Bábolnáról való áthelyezését tervezi egy közeli városba. A méntelep részére szükség volt 16404 négyszögöl területre, tiszti, altiszti és legénységi (összesen 150 főre) lakások és 180 mén részére istállók építésére.

3 5 Komárnoi Járási Levéltár X. 1256/1902. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Lakatos Veronikának, a levéltár igazgatójának és Beseova Gabrielának, a levéltár munkatársnőjének e tanulmány elkészítéséhez nyújtott segítségükért. 186