Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Fülöp Éva: Szaka–Eszterházy–Kristály: újabb adatok a tóvárosi fogadó történetéhez

1930 márciusában megalakult a Tóvárosi Casino, melynek alakuló ülését szintén az Eszterházy Szállóban tartották. A szállóban jeles alkalmakkor az uradalmi színekkel, kékkel és vörössel díszítették a termeket és a terítékeket. Az uradalmi címerrel díszített tányérok mellé, főként hattyú, rózsa, legyező és /püspök/süveg alakú szalvétákat helyeztek. A szálló híresen jó konyhája színvonalának megőrzése és a receptek frissítése érdeké­ben, 1864-ben a bérlő Artner Tamás megvette a kor népszerű szakácskönyve, a „Valódi szakácsság vagy: legújabb alapos és pesti szakácskönyv" 1863-ban megjelent kiadását. A „Tatai Értesítő" 1869. február 19-i száma már a kávéházi törzsasztalok vendégeinek névsorát közölhette. A korabeli tatai lapokból jól nyomon követhetőek az itt zajló rendezvények, sőt, a fo­gyasztott ételek és italok körére is találunk utalásokat. Az ételválasztékot illetően, példá­nak íme az 1895. május 11-i menü: borjúpaprikás, gulyás, savanyú vese, vadhús, párizsi és frankfurti, sajtok, fagylalt, jegeskávé, konyak. A hagyományos tóvárosi „Porcinkula"­napi búcsún, az udvaron cigánypecsenyét sütöttek. A vendégek azonban pulykalevest, tokot, fogast tartármártással, Esterházy-rostélyost, töltött káposztát, rántott bárányt, túrós lepényt is rendelhettek. Ami pedig az italokat illeti, a szálló rendszeresen vásárolt bort az Eszterházy-ura­dalom közel fekvő baji pincéjéből. A baji szüretek alkalmával az Eszterházyban szüreti bálokat rendeztek, udvarán szőlőbemutatót tartottak. A vendégek kedvelték az 1905­ben alapított uradalmi pezsgőgyár termékeit is: a három fajta pezsgő a Billikom („száraz", „igen száraz"), Áldomás („kevésbé édes", „savankás") és a Lakodalmas („édes") voltak. A prágai sonka mellé jól esett a szállóban mindig kapható csapolt, friss „hordósör" Az 1890­es években azt jegyezték fel, hogy a szállóban „csakis Dreher-féle sör van folyton frissen csa­polva". A második világháború utolsó évében, 1944. augusztus l-jén, nagyrészt a beszerzés ellehetetlenülése miatt, az addigi bérlő, NoU Miklós özvegye a szállót átadta a Hangya szövetkezetnek (a Hangya a Magyar Gazdaszövetség 1898-ban alakult fogyasztási és értékesítő szövetkezete volt). Sajnálatos módon, a Kuny Domokos Múzeum helytörténeti gyűjteményében alig található a szálló történetére vonatkozó anyag. Azonban a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményében az Eszterházy Szálló történetére vonatkozó írásos anyagokat és tárgyakat is őriz, melyek jórészt Bánhegyi László révén kerültek a közgyűjteménybe. 10 Bánhegyi László 1927-1932 között dolgozott a szállóban, ezt köve­tően hét évig a helyi Kereskedő Kör {„Zsidókör") klubjának üzletvezetője volt. 1939-ben megnyitotta saját fűszerüzletét és kocsmáját. A második világháború után, a helyi tanács kérésére megindította az Eszterházy Szálló üzemeltetését, s azt 9 szobával 1948-ig mű­10 A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum őrzi a szálló egyetlen fennmaradt vendégkönyvét is: Eszterházy Szálló, Bejelentőkönyv. 1919- július 29 - 1920. november 13. A múzeum munkatársait, Csapó Katalint és Rédey Juditot köszönet illeti a szállóval kapcsolatos műtárgyak lehető teljes körű felkutatásáért és szíves szakmai segítségükért. 176

Next

/
Thumbnails
Contents