Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Tisovszki Zsuzsanna: Kéziratos és nyomtatott vőfélykönyvek Esztergom környékén

Végezetül tréfás asszonycsúfolók következnek: Litányia a rósz uszonyokról. Te rósz aszony de rósz féreg Te házi mérges kígyó Te minden szitoknak mestere Te szégyen köve a te uradnak Halgass meg Te boldogságtalansága a te uradnak minket Te boldogságtalansága a te házadnak Te minden szélcsapásnak mestere Te minden hamis szívnek direktora Te dühös kárpia haragnak tükre Te vérszopó oktalan álat Te szívtelen férfi gyilkos Jobids meg magadat. Te minden becstelenségnek szégyene Te tátongó mérges sárkány Te keserű vöröshagyma Te piperét szerető büdös banka Te pálinkás butakos Te minden daráló kávé vesztegető Mint látjuk, a szentgyörgymezei szöveg kisség hiányos, ami a lakodalmi ételek „felkonferálását" illeti. A lakodalmi étrend a többi vőfélykönyv esetében viszont szinte pontról pontra egyezik: húsleves, főtt hús tormával (marhahús, tyúkhús), paprikás hús, töltött káposzta, ludaskása, malacpecsenye, rétes. Az éjféltájt megrendezett menyecsketánccal nagyjából be is fejeződik a vőfély lakodalomszervező tevékenysége — a fontos, szertartásos események véget értek. Ezután következik még a tánc, a nótázás, sokféle játék, tréfálkodás, csúfolódás (mint a fent ismertetett, szentgyörgymezei asszonycsúfoló). A vőfélykedés napjainkban reneszánszát éli; előkerültek a régi vőfélykönyvek, sőt újabb versek is születnek a lakodalmakra. Sajnos, a szövegromlás és a trágár fordulatok néhány új keletkezésű versezetben már megfigyelhetők. 163