Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Lázár Sarolta: 13. századi polírozott palack Esztergom – Örmény területéről

Jankovich B. Dénes 1991-ben közzétett elemző tanulmányában összefoglalja ennek az edénytípusnak az addig közölt leleteit (vörösre polírozott felületű palackok, kancsók). Fenék falu területén folytatott feltárásán is előkerült egy ilyen vörös színű, polírozott felületű, díszítetlen kis darab a 6. szelvényben kibontott 1. számú kemencében. A kemencét az egyéb kerámialeletek alapján a 12. század közepétől a 13. század közepéig terjedő időszakra keltezi.

17 Miklós Zsuzsa két, 13. századi feltárásán: Túra - Szentgyörgyparton egy nemesi udvarház leletanyagában illetve, Váralja - Várfő várában talált ilyen típusú edénytöredékeket. Az első lelőhelyen vörös, jól iszapolt, simított felületű oldal- és aljtöredékek, a másikon néhány, belül szürke, kívül vörös, simított felületű darab került elő,

18 melyeken erősen kopott festés is látható volt.

19 Legutóbb Takács Miklós foglalta össze alapvető tanulmányában a Győr-MosonSopron megyéből előkerült 13 ilyen típusú leletet (közöttük két, csaknem ép edényt) leletkörnyezetükkel együtt, melynek kapcsán részletesen ismerteti ennek a típusnak a Kisalföld térségében megfigyelt jellegzetességeit és keltező értékű kísérőleleteik alapján datálásukat is pontosítani tudja.

20 Esztergomban sem ismeretlen ez az edénytípus. A Széchenyi téri feltárás gazdag kerámia anyagában néhány kívülről barnásvörös színű, simított, fényes felületű edényfaltöredék is volt.

21 Horváth István az esztergomi várban 1995-ben és 1999-ben folytatott ásatásain az ún. Kis román palotában, illetve annak északi oldalán 12. századi rétegekben 11 ilyen típusú, kisebb, vékonyabb falú, réteges kiégésű, vörösesbarna edények igen apró töredékeit találta meg. (Egyszerű és bordázott, olykor díszített peremtöredékek, nyak- és elsimított felületű oldaltöredékek.)

22 Az Esztergom — Örmény területén előkerült palack kormeghatározásához a kis rábontási felület, a kisszámú kísérőlelet miatt mindenképpen segítségül kell hívnunk a jól keltezett kisalföldi töredékek tanulságait. A Lébény — Bille dombon feltárt 1700. számú gödör betöltéséből előkerült, fazék- és cserépbogrács töredékekkel a 13. század első felére keltezett palack oldaltöredékének kissé nyomott formája felel meg leginkább edényünkének.

23 (Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az általánosan jellemző eltérő területi sajátosságoknak megfelelően az esztergomi edény soványítása, falvastagsága, belső felületének színe eltér a Takács Miklós által közölt palackokétól, továbbá az esztergomi edény teljes felületében polírozott, fényes felületű, mely nyilvánvalóan az azonos edényfajta más műhelyben készült voltát bizonyítja.) Az elmondottak alapján nagy valószínűséggel az esztergomi palack korát a 13- század első felére tehetjük. 17 JANKOVICH 1991, 186., 191-192. 18 MIKLÓS 1991,436. 19 MIKLÓS 1998, 131. 20 TAKÁCS 2000, 7-50. 21 PARÁDI 1973 234., 236. 22 Feldolgozás alatt. 23 TAKÁCS 2000, 19., VII. tábla 1. rajz. 114