Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Lázár Sarolta: 13. századi polírozott palack Esztergom – Örmény területéről

13. századi polírozott palack Esztergom - Örmény területéről Lázár Sarolta (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom) Az Esztergom - Imaház utca 12. számú telken a Szent István kápolna melletti bezárt óvoda épületét a közelmúltban elbontották, s így 2002 októberében módunk nyílt a terület előzetes, részleges megkutatására. Régészeti topográfiai ismereteink jelenlegi állása szerint a telek az Árpád-kori örmény kereskedők településének (terra armenorum, villa Érmen) keleti szélén helyezkedik el, s a közelben várható Örmény falu Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma esetleges maradványainak előkerülése is. Tájékozódó kutatásunkkal tisztázni szerettük volna, hogy a barokk Szent István kápolnának van-e középkori előzménye, esetleg a közelében állhatott-e korábbi templom, illetve Árpád-kori vagy középkori településhez köthető objektumok és leletanyag előkerülését vártuk. Esztergomban a 13. század elején királyi birtokon letelepített, s az egész ország területén vámmentességet élvező örmény kereskedők faluja nagyjából a Szenttamás hegy oldalához délkeletről csatlakozó alacsonyabb fekvésű (ma már a beépítettség miatt nem érzékelhető) Szent István hegyen és annak keleti, délkeleti lábánál terült el, déli irányban a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre út, Kuckländer-domb és a Vörösmarty Mihály utca vonaláig húzódva (MRT V 8/7. lelőhely, I. tábla) A tatárjárás a kis örmény közösségre is súlyos csapást mért. Az akkor megsemmisült kiváltságlevelüket IV. Béla király 1243-ban ugyan megújíttatta, azonban az örmény kézművesek, kereskedők ennek ellenére sem tudták már korábbi gazdasági erejüket viszszaszerezni. A szomszédságban megtelepülő Ágoston — rendi Szent Anna kolostor a káptalani birtokokkal közösen alakuló Szent Anna városrészben mind nagyobb területeket nyert az egyre jobban háttérbe szoruló örmény közösségtől. S bár 1290-ben III. András a település lakóinak szabad kereskedést és vámmentességet biztosított az esztergomi piacon, a falu 1315-re mégis elnéptelenedett, s a káptalan újratelepítette azt.

1 Templomuk említése először 1281-ben, IV László királynak a földjükből az Ágoston — rendieknek adományozó levelében szerepel. A templom a későbbiekben a Szent Anna kerület plébániatemplomaként jelenik meg a forrásokban, s a törökkorban pusztult el.

2 A területről korábbi feltárások eredményeként kora vaskori edénytöredék, kelta fazekas kemence, kelta és római leletek, római sír s annak sírköve ismert. Korszakunkból javarészt a tatárjárás pusztításához köthető emlékanyag került eddig elő. Az Imaház utca 12. számú telektől kissé távolabb, az Árpád-kori település feltétele1 MRT V. 1979, 162-164. 2 MRT V. 1979, 166. m