Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)
Kisné Cseh Julianna–Prohászka Péter: Vyškov típusú hunkori bronz lemezfibula Tornyópusztáról
sírok miatt csak megközelítőleg adhatunk meg. Míg a formai előképeket jelentő untersiebenbrunni fibulát az 5. század első negyedére helyezhetjük, addig a regölyi fibulák az 5. század első felének középső évtizedeire datálhatóak. A déloroszországi példányok szintén az 5. század első negyedére helyezhetőek. 21 Kiss Attila cikkében az 5. század korai évtizedeitől számolt a már lemezből készült példányok megjelenésével. 22 Volker Bierbrauer véleménye szerint kialakulásuk a Délorosz területeken valamikor az 5. század első évtizedében történt, majd innen jut a forma a Kárpát-medencébe és mintegy fél évszázadon keresztül készítik, mivel ékvéséses példányaik szintén megfigyelhetőek (Arad, Dombóvár és Sadovsko Kale). 23 Harhoiu a romániai leletek vizsgálata során az 5. század közepére és az azt követő évekre datálja a Vyskov típust. 24 A tornyópusztai darab esetében a különféle datálási elképzelések tekintetében kronológiai keretként az 5. század középső harmada merül fel. A Dunántúl észak-keleti részéről, Komárom-Esztergom megye területéről számos 5. századi leletet ismerünk. A lelőhelyek nagy része szorosan kapcsolódik a római településekhez illetve a római úthálózat vonalához. így északon Szőny-Brigetio, Esztergom-Solva és Tokod-Cardellaca területéről kerültek elő különféle leletek. A Brigetioból Floriana felé vezető út 25 környezetében szintén számos lelőhelyről (Környe, Szák-Téglagyár, Császár) 26 jutottak tárgyak a múzeumokba. 27 A megye északi és nyugati-középső része és ezek sorából Brigetio-Szőny a leletsűrűséget tekintve kiemelkedik. 28 A fibulák, edények és különféle ékszerek, viseleti tárgyak egy részét, köztük a Tussla gyűjtemény Vyskov fibuláját valamint a tornyópusztai példányt kecsegtető lenne a hun uralom összeomlása után északról beköltöző germánokhoz, a svébekhez kapcsolni. 29 Ennek bizonyításához azonban további, elsősorban feltárások során előkerült temetőkre van szükség. A tornyópusztai fibula előkerülése kiegészítheti korábbi ismereteinket a megye déli részének 5. századi településtörténetéről. A Brigetioból dél-kelet felé vezető út mellett - mint arra már utaltunk - számos lelőhelyet ismerünk, melyekhez a már délebbre fekvő Tornyópuszta is csatlakozik. A környezetében ugyan már került elő egy gazdag, de csak hiányosan múzeumba jutott női sír, amit 1976 nyarán Tatabányán a Madách Kert lakótelep építkezési munkálatai során bolygattak meg. A mellékletek a két nagy lemezes ezüstfibula kivételével, mely a Kuny Domokos Múzeumba került, sajnos mind elvesztek. 30 A hunkori vezető réteghez tartozó nő temetkezése egy, a közelben lévő majorságra, központra utalhat, 31 amit további leletek hiánya miatt nem sikerült lokalizálni. Az ettől mindössze pár kilométerre fekvő Tornyópusztán talált fibula jelezheti, hogy a megyének ezen a részén további temetőkkel és településekkel kell számolnunk az 5. században. 21 BIERBRAUER 1989, 152. 22 KISS 1981, 197. "BIERBRAUER 1989, 150., 152. 24 HARHOIU 1997, 100. 25 Ld. GRAE 1936, 93-96., 125-127. és a térkép. Z6 K. CSEH-PROHÁSZKA 2002, 113-114. 27 KISS 1980, 114-118.; KISS 1999, 120-122. 28 Ld. a leletekhez: KISS 1981. Z9 KISS 1999, 114. 30 SZATMÁRI 1986, 37-40. 31 PROHÁSZKA 2003. 90
