Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Herczeg Renáta: Újabb adatok Szőny múltjából

világosan és jól illeszkedő, enyhén rokokós bájjal alakított, visszafogottan stilizált virages levélornamensek valamint volutás lezárások gazdagítják. Kialakításában rokonítható a Bebo Károly tervezte szószékekkel, így az ekkoriban általa készített budai Szent Anna templom szószékével (6. számú melléklet). A két szószék egyes tagozatai és ornamentális részletei sok hasonlóságot mutatnak. A hit (keresztet tartó) és a remény (horgonyt tartó) angyalkái, illetve a furulyázó és dudáló pásztorok formálása is hasonlatos Bebo korábbi szószékeinek azonos alakjaival. Hangvetőjének függönyszerű, bojtos díszítése azonos a Bebo Károly készítette szószékkel (VI. tábla 1.). Megállapítható, hogy a szószéket olyan mesterek készítették, akik ismerték Bebo Károly művészetét, főként szószékeit. Feltételezhető, hogy Bebo maga is dolgozott rajta. Pontos adat eddig nincs arra vonatkozóan, hogy 1774 után, miután elkészítette a budai Szent Anna templom szószékét, 1779-ig, haláláig hol dolgozott. Valószínűsíthető, hogy a szőnyi templom szószékén, esetleg egyéb szobrászati munkáin is. A feltételezést alátámasztja, hogy sok stiláris és ikonográfiái részletben találunk párhuzamot a két mű között. Schoen Arnold állapítja meg a Bebo által készített szószékről: „... a Szent Annatemplombéli szószék a kinemesedett tektonikus formák lágyabb hullámzású, nyugodtabb vonalzatú rendjét képviseli. A szerkezeti s plasztikai elemek egyensúlyba hozása már a zsámbéki szószéken is megfigyelhető, templomunk szószékénél pedig a plasztikai dísz megapasztván elemeinek mindent elborító zuhatagszerű áradatát, megritkítván zsúfoltságát józan mérséklettel csak a legszükségesebb motívumokra szorítkozván simula mellvéd, az ajtó s a baldachin formáihoz".

51 Ezt az egyszerűsödő, enyhén klasszicizáló formát folytatja a szőnyi szószék, illeszkedve a templom építészeti alakításához is. Egyéb, a Zichyek által épített objektumok Szőnyben A magtár Mint már többször utaltunk rá, a szőnyi birtokon erőteljes gazdasági fejlődés indult el a 18. század közepétől. A gazdasági központ kiépítésével indult meg a fejlesztés. Az intenzív gazdálkodás megjelenő elemeit mutatja, hogy 1759-ben magtár tervezésével bízta meg a grófnő Fellner Jakabot. - a nagyobb, a gabonakereskedelembe bekapcsolódó uradalmakban ekkor jelentek meg a kőből épült, cseréppel fedett gabonatároló építmények. Azonban egy nagyobb szélvihar miatt 1769-ben az akkori magtárt károk érték, ezért a komáromi vármérnököt, Simon Judát bízta meg a grófnő a károk felmérésével, javításával és az épület megerősítésével.

58 A munkák elvégzéséért 1769. augusztus 4-én 37 forintot vett fel a mester. A megbízott kőművesek (Mathias Schinko, Andreas Krichner) nyugtáiból tudjuk, hogy 1770. májusában már a nagyobb javításokat elvégezték az épületen.

59 57 SCHOEN 1936, 106. 58 MOL Zichy család levéltára P. 707. Fasc. 255. 16. füzet No. 47. 59 Uo. P. 707. Fasc. 255. 17. füzet No. 17. 222