Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Herczeg Renáta: Újabb adatok Szőny múltjából

A felszentelési ünnep igen nagy ceremóniával zajlott. A megmaradt leírás alapján a felszentelő pap mellett a komáromi ferencesek tartottak hálaadást, emellett Tatáról jött zenészek és egyházi énekesek is kísérték az eseményt, amikor is a szobrot gyertyákkal és egyéb díszítményekkel dekorálták.

34 A várost 1783-ban újra földrengés sújtotta, de ekkor a szobor nem sérült meg. Az alsó szakaszában elhelyezett oltárt sokáig használták szakrális célokra, a jelenleg fennálló templom elkészültéig, 1777-ig biztosan. Az 1912-es Canonka Visitatio szerint a Szentháromság szobor felújítást igényelt,

35 az 1934-es vizitáció pedig jó állapotúnak tünteti fel.

36 (Közben megvalósult ugyanis a Gyürky grófnő-féle helyreállítás.) A második világháborúban elszenvedett sérülés helyreállítása 2003-ban fejeződött be. A Szentháromság-fogalom megjelenítésére a barokk idején döntően az egység emberi alakban történő ábrázolására fektették a hangsúlyt, mind a szobrászat, mind a festészet terén, ezen belül is horizontális és vertikális ábrázolások terjedtek el. A fennmaradt nagyszámú Szentháromság-emléken látható, hogy Mária megkoronázása talán a leggyakrabban ábrázolt kiegészítő jelenet. Az ábrázolás alapja az a meghatározás, miszerint Szűz Mária a mennybeli Atyának legkedvesebb leánya, a Fiúisten szeretet-dús Anyja, a Szentléleknek legtisztább arája.

37 A Szőnyben található szobor koronázó részén elhelyezkedő Trinitas-csoport a horizontális típushoz kapcsolható, tehát az Atya és Fiú egymás mellett helyezkedik el, közöttük lebeg a Szentlélek galambja. Ilyen megjelenítés a környéken több található, több emléken {Komárom [Komarno], III. tábla 1.), illetve a Zichyek által támogatott emlékeknél is megfigyelhetjük (III. tábla 2.). Az obeliszket övező kisebb felhők megjelennek már a budavári és a pesti Trinitas-oszlopokon, de egyéb fogadalmi oszlopokon is, így Pécsett, de Kecskeméten, Aradon (Arad), Temesváron (Timisoara), Óbudán, Körmöcbányán (Kremnica) (IV. tábla 1.) és Szőnyben is. Az utóbbi két esetben, szakítva a régi hagyományokkal, nem a szabályos mértani alakra komponált tartóoszlop köré helyezték a felhőket, hanem a statikai és jelentéstartalom összekapcsolásával a felhőkből alakult ki maga az oszlop, így a felhők az építészeti tagozat kontúrjának teljes feloldásával annak illuzionisztikus jellegét hangsúlyozzák. A szoborcsoport felépítése egységes rendszerbe foglalható. Az alsó szinten az oltáron elhelyezett zárt koporsóból vették ki az angyalok Máriát és vitték az egekbe. A felhőkkel körülfogott oszlop tartófunkciója átlényegül, hiszen az angyalfejekkel díszített oszlop a mennybevitel helyszíne, melyet két oldalról a lámpásokat tartó angyalok világítanak meg. A szobor csúcsán a Szentháromság együttes alakja várja Máriát. A Mária- és a Szentháromság-kultusz mellett a szoborhoz tartozó két szent, az emlékmű középső szakaszában elhelyezve, az égi és földi lét közötti összekötőként a védelmi funkciót testesítik meg. A szobrot nem a pestis elleni védelem miatt emelték, hanem árvíz és földrengés elleni segítség kérésére. Ezért kiegészül segítő szentekkel, Néri Szent Fülöp és Szent Flórián kiegészítő alakjával. Néri Szent Fülöp kultusza összefüggött a 34 Uo. P. 707. Fasc. 255. 35 Győri Egyházmegyei Levéltár Canonica Visitatio 35. kötet, 1912. december 17. 36 Győri Egyházmegyei Levéltár Canonica Visitatio 36. kötet, 1934. február 26. 17 NÉMETHY 1881, 235. 215