Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Herczeg Renáta: Újabb adatok Szőny múltjából

mely ugyan most nem dolgozik."

18 Rómer Flóris levelezéseiből is tudomásunk van a kastélyról: „Reméljük, hogy vagy az akadémia régészeti bizotmánya, vagy a keletkező magyar régészeti egylet ezen sorokat kellő figyelemmel veendi, de még jobb lenne, ha a kitűnő hazafiságú gróf Zichy család, mint Szőny birtokosa egy helybeli múzeumot állítana vagy kastélyukban, vagy más, tán kerti helyiségeikben... "

w Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött, 1790 körül készített befejezetlen felmérési térkép alapján (2. számú melléklet) megállapítható, hogy az U alaprajzú kastélyépület a Duna jobb partján, az országút északi oldalán állt. Az 1782-es első, majd a második katonai felmérésen már jobban kivehető a kastély alaprajza és pontos elhelyezkedése. Ezek alapján is közel U alaprajzú épület, amely szorosan a kapcsolódik a templomhoz (3. számú melléklet). Az 1849-es katonai felmérés nem ad pontos objektum-leírásokat, de itt is látható egy építmény a kastély helyén, L alaprajzzal.

20 Egy fennmaradt, 1906 körül készült fényképen a Gyürky család tulajdonában lévő kastély kerti homlokzata valamivel jobban körülírható (II. tábla 1.). A fényképről látszik, hogy az épület egyszintes. A kastély belső kialakításáról jelenleg nagyon kevés adatunk van (későbbi átépítéseket valószínűsíthetünk). Az eddig ismertetett újabb adatokon túl, jelenlegi kutatásaink során a levéltári forrásokból még több információ került elő az épületről. Sikerült megállapítani, hogy a grófnő először nem ezt a kisebb méretű kastélyt tervezte a birtok központjába, hanem egy sokkal reprezentatívabbat, amelyről eddig nem volt tudomásunk. Az 1161-1163 körül épült kastély kőfaragási munkái és rekonstrukciója A kutatás folyamán előkerült szerződések alapján megállapítható, hogy a grófnő nem sokkal férje halála után megbízást adott Johann Michael Mayer kőfaragónak egy kastély kőfaragó munkáinak elkészítésére Szőnyben.

21 Az 1761. február 21-én kelt szerződés részletesen tárgyalja a kőfaragási munkát. A munkák mintegy 1866 Ft-ba kerültek, amelyből kitűnik, hogy nagyobb építésről lehetett szó.

22 A szerződésben több kőfaragó mester nevét található, így valószínűsíthető, hogy egy műhely dolgozhatott itt. Egy 1763-ban kelt újabb elszámolásból tudjuk, hogy a kastélyhoz Pestről valamennyi követ a Dunán szállítottak Szőnybe.

23 További iratokból az is kiderül, hogy Johann Mi18 FÉNYES 1848, 135-138. 19 KANOZSAY 1959, 40-41., utalva CZEH 1831-1832, 286-287. 20 Jelenleg ezen a helyen az orvosi lakások és a mentőállomás találhatóak. 21 Több szerződés, számla maradt fenn, a kőfaragási munkákat részletesen tárgyalják az iratok. MOL Zichy család levéltára P. 707. Fasc. 36. NB (1761-1765) Vegyes számadások 22 Különböző méretű és formájú ablakok készülnek az egyes épületrészekbe, így a vesztibülbe, a konyhába, a szuterénbe, illetve az emeleti szobákba és a padlásra is (pl. 8 ablak a szuterénbe, puha kőből, a középső pavilon szalonjába ovális és körablakok; végül nyolc padlásablak és négy vakablak). Adatokat találhatunk a különböző méretű és díszítésű ajtókról is. A vesztibülben ion fejezetű oszlopok voltak. A hátsó és oldalsó pavilonok parapetjeinek magasságáról is ír egy szerződés, illetve megtudható az iratokból, hogy a szuterénből a vesztibülhöz huszonegy lépcsőfok vezet, illetve a kisebb vesztibülhöz 18 lépcsőfok tartozik, amely már a tető alá került. A kerti pavilon ablakait és ajtóját a megadott tervek alapján készítették el. A kastély családi címere a főhomlokzatra került, és ezt is Mayer készítette, ahogy talán valamiféle vázákat is a tetőzetre. 23 MOL Zichy család levéltára P. 707. Szőnyi számadások 211