Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Herczeg Renáta: Újabb adatok Szőny múltjából

Ekkortól kezdte fejleszteni a szőnyi uradalmat is korszerű technológiák alkalmazásával, és a helyi viszonyoknak megfelelő gazdálkodási módszerekkel, a természeti adottságok kihasználásával. Tehette mindezt azért is, mert fiatalkorában, bécsi tanulmányai során, megismerkedett az „okszerű gazdálkodással". Szőnyben az átmenő forgalom biztosította piaci lehetőségek kiaknázására, s a füzitői és környékbeli mocsarak lecsapolása után - az örökös tartományok gabona- és húskereslete ellátására - elsősorban a gabonatermelés fokozására törekedett.

9 Feleségével együtt nagyobb beruházást terveztek a területen, ehhez azonban megfelelő szakembereket kellett hívni, többek között olyanokat, akiket Óbudán már folyamatosan alkalmaztak. Az építkezések egyszerűsítése érdekében helyben téglaégetőt állíttatott - a mai napig fennmaradt néhány a CNZ (Comes Nicolaus Zichy) monogrammal ellátott téglákbcl. A település jó fekvése miatt nagy volt az utasforgalom, ezért nagyobb méretű fogadót, mellette száz férőhelyes istállót és a szekerek részére kisebb épületet épített. A lóistállót az uradalom iratanyagában megtalálható rövid szerződés alapján, 1757-ben Matthias Lengerer(?) komáromi kőművesmester építette.

10 Zichy Miklós Szőnyben egy kúria felépítését is elhatározta. A kőműves szintén Matthias Lengerer(?) volt, akit ekkor egy nagyobb fogadó felépítésével is megbízott." Közben uradalmai akkori központjában, Óbudán kastélyt építtetett. Az óbudai új kastély Jäger János Henrik terve szerint épült, plasztikai díszét Bebo Károly, freskóit és egyéb festési munkálatait pedig Vogl Gergely készítette.

12 Építése a mellékszárnyakkal és télikertekkel együtt 1746-1757 között folyt. A birtokos Bebo Károlyt nemcsak kastélyának tervezésébe és díszítésébe vonta be, hanem uradalmi szobrászává és hamarosan uradalmi intézőjévé tette, emellett alkalmazta több templom berendezési tárgyainak elkészítési munkáinál (többek között Zsámbékon, Budaörsön, Békásmegyeren, Budán). A gróf 1758-ban bekövetkezett halála után az uradalmat és a gazdaságot felesége, Berényi Erzsébet vezette tovább. A szőnyi uradalom úrnője régi magyar nemesi családból származott, mely családfáját 1205-ig tudta levezetni

13 (I. tábla 2.). A szőnyi uradalom, bár a többszöri földrengések és árvíz igen sok megpróbáltatást okozott az itt élőknek és a gazdálkodásban is, mégis, fokozatosan fejlődött. Az extenzív gazdálkodás kiterjesztése jeleként - a termőterület növelésére a fentebb említett mocsárlecsapolások nyújtottak lehetőséget -, Berényi Erzsébet az uradalmi alattvalók számát gyarapította. Telepeseket is hívott, hogy tudásukkal és tapasztalatukkal is fejlessze gazdaságát. Az alapos település-felmérési és gazdasági adatokra támaszkodó építkezéseinek eredményeként Szőnyben a már álló szállót és lóistállót bővíttette, illetve major, pajta és 9 KLUJBER 1996. 10 MOL Zichy család levéltára P. 707. Fasc. 36. NB (1755-1760) " Uo. P. 707. Fasc. 255. 12 SCHOEN 1935, 10. 13 Apja, II. Ferenc, Magyarország fő hadi biztosa, anyja gróf Ujfalusy Dorottya. Ötödik gyermekként született, 1714-ben. A család birtokai főként Nógrád és Nyitra megyében voltak, innét származik előnevük, Karancs. NAGY 1868, 16-25. 209