Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Fülöp Éva: Az 1747. évi vízszabályozás a tata-gesztesi uradalomban

mint a tatai domínium földesura és a Magyar Udvari Kamara, mint a Komárom vármegyei Almás possessio birtokosa szerződést kötöttek a Tatában és határában lévő források vizeinek - amelyek Tatából indulva, az Almásig és Szőnyig terjedő „laposságon elterjedvén, ászt egészlen merő haszontalan, és környékekben lévő Helységek[nek] káros boszottá tették. II - egy és „respective" két árokba fogására és „igyenessen" a Dunába vezetésére.

31 A munka eredményeképp remélték „mind azon földet, mellyet ellöntettek, és haszontalanná tettek, jóra és hasznossá tenni...''. A levezető árok kiépítése következtében, a szőnyi birtok kallómalma vize is elapadt, ami miatt Szőny egyik földesura, gróf Zichy Ferenc győri püspök is tiltakozott a kamaránál. Ezért József országbíró megállapodott a püspökkel, hogy az a maga költségén, annak a víznek egy részét, amely a tatai uradalom tulajdonában lévő, naszályi 6 kerekű malomra folyt, Szőnyre vezettethesse. Erre engedélyt is kértek a Magyar Udvari kamarától, de a terv megvalósítására Szőny zálogbirtoka miatt nem került sor: Szőny ez időben ugyanis br. Neffzer Jakab zálogában volt.

32 Most, hogy Zichy Miklós azt visszaváltotta, szükségesnek vélték ifjabb Eszterházy Józseffel ez újabb szerződés megkötését, melyet kötelező érvényűnek nyilvánítottak birtokaik törvényes örököseire nézve is. A mindössze három pontból álló szerződés első pontja értelmében, Eszterházy József megengedte, hogy naszályi malmától tatai uradalma földjén át Zichy Miklós a saját költségén csatornát ásattathasson, a vizet Szőnyre vezetve. Sem az érintett földért, sem a vízből származó jövedelemből nem kért censust vagy adót, de Zichy Miklósnak gondoskodnia kellett arról, hogy a csatornából a víz ki ne csapjon, károkat ne tegyen. A második pontban rögzítették, hogy Zichy Miklós szőnyi határában, a komáromi révnél a Duna partján 100 öl hosszú, 100 öl széles „tisztagyöp teleket'" átenged a tata-gesztesi uradalomnak, hogy ott tűzre való öl- és épületfának depositoriumot hozhasson létre.

33 A lerakatot árokkal, sövénnyel vagy „hasogatványokkal" kerítették körül, s az oda rendelendő embereknek (a szerződés fennmaradt másik változatát szerint a „felügyelőembernek") házat építettek. A 2 szobából, 1 konyhából, 1 kamrából álló ház és a hozzá tartozó istálló ,Jalai a konyhát kivévén csak SzoborokbuP

4 ésfüksekbül, és Sövény fonyásbul" állottak. A terület regáléi a Zichy 31 Az almási és kerektói (naszályi) csatorna megépítése körül összecsapó érdekek/indulatok rendkívül élénk, életszerű leírását adja helytörténeti összefoglalójában Kállay Ödön. KALLAY 1944, 87., 154.; 1. még MOL TEL P. 197. Familiaria, Fasc. 105. Tata, 1747. jún. 27. 310-311. 32 1747. május 23-án Balogh Ferenc régens Győrben Zichy püspökkel tárgyalt ez ügyben: Mikoviny „mappája" alapján ismertette vele a vízszabályozást. Arra a kérdésre, hogy a szőnyi malom és kalló jövedelme a lecsapolás által nyerendő rétek hasznával helyreállíttatik-e, azt válaszolta, hogy megmaradhat maga a malom is, ha a püspök Eszterházy József és a kamara példájára, maga is canálist vitet Szőnytől Naszályig. A püspök elfogadta a tervet, s megígérte, hogy ha a birtokot zálogban tartó Neffzer báró azt meg nem építtetné, akkor a zálogos idő lejárta után ő maga és a Zichy család fogja elkészíttetni. Mikoviny ezt a részt is hajlandó lett volna elvállalni, csak arra kérte a püspököt, értesítse őt elhatározásáról, hogy a kamarától engedélyt kérhessen munkája kiterjesztésére. A költséget 1000 öl hosszú csatornát számítva, mintegy 2500 Ft-ra becsülték. Balogh Ferenc azonban kételkedett a zálogbirtokos hajlandóságában, s mint urának írta, „Consiliarius Neffczern ...természete azon Princípiumhoz járulván, hogy ma egy verebet, hogy sem holnap egy Túzokotjobnak itél." MOL TEL P. 197. Familiaria. Fasc. 105. Tata, 1747. máj. 25. 296-297.; uo. Tata, 1747. máj. 27. 298-299.; uo. Tata, 1747. máj. 30. 300-301. 33 Ennek a pontnak is volt az 1747. évi canális-építéstől eredő előzménye: amikor 1747-ben Mária Terézia engedélye megérkezett az almási canális építésére, Balogh régens írt Eszterházy Józsefnek, hogy a kamarának adott válaszában ne feledkezzék el a tatai uradalom számára Almáson 100 öl hosszú és 60 öl széles „fundust... prodepositorio"'kijelöltetni, census fizetése nélkül és szabad használatra („sineomnicensuetusuliberó"). MOL TEL P. 197. Familiaria. Fasc. 105. Tata, 1747. márc. 1. 282-283. 34

Azaz vékony karókból. Vö. Magyar Oklevél-Szótár 1902-1906. 201