Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

A. Pál Gabriella: Tatabánya–Bánhida II. A település és a közösségi épületek

Volt kenderáztató a falu nyugati szélén, a közelében volt a lóúsztató, és még a két világháború között is akkora erdőrésze van a falunak a Paradicsomkert mögött, hogy vadászati jogáért az Eszterházy grófok tetemes bérleti díjat fizettek.

7 A Paradicsomkertben, hatalmas területen bolgárkertészet működött a két világháború között is akkora erdőrésze van a falunak a Paradicsomkert mögött, hogy vadászati jogáért az Eszterházy grófok tetemes bérleti díjat fizettek.

7 A Paradicsomkertben, hatalmas területen bolgárkertészet működött a két világháború között. A fűzfás térségen álltak a teknővájó és vályogvető cigányok putrijai. Az eredeti falukép jelentős változáson ment keresztül a múlt század első felében, a gazdasági, etnikai változások eredményeként. Újabb jelentős változtatásokkal jártak az elmúlt évtizedek, hiszen a falu határában panelházak, ill. kertesházas lakóövezetek is épültek, megszűntetve az eredeti hosszú telkes településszerkezetet. Jelentősen átalakultak az arculatát színező közösségi épületek is. A közösségi épületek A Szent Mihály római katolikus plébániatemplom Rendkívül frekventált helyen, a környékből is jól láthatóan, a házak közül kiemelkedve található a mai templom. A forrásokban 1402-ben szerepel „.. .Nicolaus

plebanus de Banhyáa",

8 tehát ekkor már volt temploma a helynek. Régészeti szempontú bizonyítékai a középkori templomnak nem kerültek elő, nem tudjuk teljes biztonsággal a helyét meghatározni. Valószínűleg a középkori templom is ezen a helyen állt, hiszen földrajzi szempontból a környék legmegfelelőbb helye ez a pont, valamint a környező házak kertjeiben rengetegen találtak embercsontokat „nagy össze-visszaságban", mellettük mellékletekről azonban senki sem számolt be. A 18. század közepén, a betelepülők által újraépülő templom oldalába románkori ajtó van befalazva, és ezt Rómer Flóris 1863-ban, mint Jontos emléket" említi.

9 A kapun kívül középkorinak tűnik a külső fal több eleme is. Véleményünk szerint, a környező telkek vagy a jelenlegi templomkert területén állt valahol a templom, a rengeteg csont pedig a középkori, templom körüli temető emléke, mellékletek pedig azért nincsenek, mert a kereszténység felvétele után a mellékletadás megszűnik. Az ajtót és a másodlagosan beépített köveket pedig nem máshonnan hozták, hanem itt találták és a romos templomból emelték át. Mohi Adolf a tatai plébániáról a századfordulón írott munkájában a középkorból még két adatot említ. Az 1714. évi Visitatio Canonica szerint Mátyás király faragott kövekből épített itt szép templomot, egy 1461-ből származó oklevélben pedig Egyházas-Bánhida szerepel. 7 TVL Községi jegyzőkönyvek. 8

ZSOLII. 2021.SZ. 9 RÓMER 1863, 358. 119