Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Boldizsár Péter: Az esztergomi vár kora Zsigmond-kori kályhacsempe leletei

Az általam korábban ismertetett 1. számú kályha

12 ismert csempéi közül a 3. típusú, koronát övező, nyakukkal egymásba fonódó sárkányokat ábrázoló síkcsempéjének töredéke 72.1295.1. leltári számon, a 4. típusú szőlőtőkét ábrázoló síkcsempéjének egy zöld mázas saroktöredéke 72.1305.1. leltári számon, egy másik, barna mázzal díszített saroktöredéke 72.410.1. leltári számon található. Ez utóbbi az egyetlen ennek a kályhának az anyagában itt Esztergomban, amelyet barna mázzal díszítettek, de Visegrádról már ismert volt mind a két színváltozat.

13 A szőlőtőkés csempe áttört előlappal készült 4. A típusának egy kisebb töredéke 72.1305.6. leltári számon, az 5. tölgylevelekkel díszített típus töredékei 72.915.66-67. leltári számokon, a dongás hátú, áttört előlappal készült 15. típus csempéjének, a nagy pince boltvállának feltöltésében lelt mérmű töredéke leltározatlanul fordul elő a leletegyüttesben. A korábbi cikkemben 2. számon bemutatott, szürke cserépanyagú, mázatlan kályha

14 csempéinek töredékei 72.1200.33-41. leltári számokon találhatók Nagy Emese leletanyagában, lelőhelyük a később Horváth István által feltárt 70. számú pince kutatóárka, így természetes az ott később feltárt anyaggal való összetartozásuk. Az újabb töredékek a lelőhelyről ismertetett csempék típusaiba tartoznak, nem módosítják a kályha már ismert képét. A nyugati falköz anyagának leltározásakor egy, a 2. kályhához tartozó új elemet sikerült töredékeiből részben összeállítanom, a kályha csúcsdíszét koronázó karimás gömb alakú dísz, leltári száma: 2003.24.1. (XI. tábla 19.), egy 2003.24.13. leltári számon ugyanilyen formájú, kisebb dísz töredéke azt mutatja, hogy az oromcsempék csúcsát is hasonló elemek díszítették (XI. tábla 20.). A kora Zsigmond-kori kályhacsempe anyagot így áttekintve a budai leletek Zsigmond-kori I. csoportjának műhelyével szoros kapcsolatot mutat az esztergomi leletanyag, bár nem minden budai csempetípus jelenik meg itt és vannak a budai anyagtól eltérő jelenségek is, pl. a 2. számú szürke kályha elemei közt. Az 1. típus E változata és a 25. típus C változata durva anyagával, elnagyolt plasztikájával, bizonyára helyi műhely által készített másolata a budai csempéknek. Ezen kívül egy olyan műhely is dolgozott Esztergomban ebben a korszakban, amelynek csempéit eddig csak Visegrádról, a királyi palota és a fellegvár leleteiből ismerjük.

15 12 BOLDIZSÁR 2002, 165-167., 1-12. kép. 13 KOCSIS - SABJÁN 1998, 22-27. 14 BOLDIZSÁR 2002, 167-169. 15 KOCSIS - SABJÁN 1998, 22-27.; XXIX-XLV táblák. 112