Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Fényes Gabriella: Import kerámiák és helyi utánzataik Brigetioból (kivétel terra sigillaták)

és Nero uralkodása alatt (Tarragonában, Ampuriasban és Pollentiában), a Flavius-korban {Ostiában), esetleg még Traianus uralkodása alatt (Tipasában) lehettek forgalomban.

35 3. A brigetiói vékonyfalú kerámiák érdekes csoportját képezik a sárga anyagú, sárga ,jïrnises" vékonyfalú csészék rovátkolt díszítéssel.

36 Ez hasonló E. Schindler-Kaudelka leírása alapján a Fabrikat H-hoz, bár ő rovátkolt díszítéses darabokat nem mutat be.

37 Sárga anyagú csészék megtalálhatók Carnuntumban is.

38 Ezek a csészék talán itáliaiak, de közelebbi készítési helyük nem határozható meg. 4. A többi brigetiói vékonyfalú csésze nem alkot egységet. Az előzőekben bemutatottaknál általában vastagabb falúak és porózusabbak. Egy sárga anyagú, bevonat nélküli kör alakú mélyedésekkel díszített darab párhuzama Vindonissában van.

39 Ezek helyi termékek lehetnek, gyártásuk a legio I Adiutrix által üzemeltetett fazekasműhelyekben is folyhatott. A brigetiói vékonyfalú kerámiák külső formai jegyeik alapján elsősorban keleti Pó-vidéki műhelyekből, Ravennóbó\(?) és Aquileióból, illetve pannóniai műhelyekből származhatnak. A sirmiumi műhelyre jellemző csészék a brigetiói leletanyagban nem fordulnak elő. Az eddig közölt régészeti megfigyelések szerint a Brigetioban előkerült vékonyfalú csészék készítési helyeként Emona, Carnuntum és Mursella jönnek számításba. Egy csésze az agyag színe és az edény formája alapján elvileg Sutriban, három Gadizban és környékén is készülhetett, bár fehér anyagú csészék gyártása itáliai műhelyekben is folyt. A Brigetioban előkerült vékonyfalú kerámiák a Kr. u. 1. század utolsó harmadában, a 2. század első felében lehettek forgalomban. „Raetiaipoharak" („geometrisch verzierte Glanztonware") A kutatás általában „raetiainak" nevezi azokat a poharakat, amelyek sárgás, sárgásbarna vagy vörösesbarnára égetett anyagúak, vöröses, barnás .firnis-' vagy matt fekete bevonatosak, vékonyfalúak, körtealakúak, rövid nyakúak, bő szájúak és oldalukat geometrikus minták, barbotinos patkók vagy rovátkolt sorok díszítik. Ide sorolják a hasonló technikai kivitelű és díszítésű, bár a bögréknél ritkábban előforduló nagyobb fazekakat, mély tálakat, kónikus poharakat, hordó alakú poharakat, csészéket és korsókat is. Figyelembe véve azonban, hogy ebbe a típusba sorolható kerámiák Raetián kívül máshol, elsősorban 35

MAYET1975, 69. 16 MNM Itsz.: 5.1946.1., 5.1946.2., 5.1946.3., 5.1946.4. 37 A Fabrikat H jellemzője a világos, keményre égetett agyag, a vastag, sötétbarna, gyakran lilába játszó bevonat, amely a legtöbb esetben fémesen fényes. Kedvelt a hálódíszítés. E. Schindler-Kaudelka szerint a Magdalensbergen előkerült Fabrikat H kategóriába sorolható csészék hasonlóak a dél-pannoniai darabokhoz, de ott a sárga agyagszín nem ismert: SCHINDLER-KAUDELKA 1975, 35., Taf. 30-31. 1998, 401. 38 A carnuntumi sárga anyagú csészékre jellemző, hogy anyaguk nem teljesen homogén és a redukált égetésű vékonyfalú csészéknél rosszabb minőségű. A vörösesbarna, barnás színű bevonat lehet vékony, áttetsző, matt vagy fémesen fényes is: GRÜNEWALD 1983, Taf. 19/4-6. 1986, Taf. 4/12-13.; GASSNER 1990, 261., Taf. 3., Taf. 4/46-49., 50-52. 19 MNM Itsz.: 2.1946.18.; ETTLINGER-SIMONETT 1952, Abb. 19. 3. 10