Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

H. Kelemen Márta: Későrómai sírok az Esztergom–Szentkirályi dűlőben

Arrabonáig. A korábbi kutatás a QVADRIBVRGIVM helynévből származó QVADRIBVRG bélyeget Diocletianus korától a 4. század 1. feléig keltezte,

19 újabban Lőrincz B. a Valentinianus kori keltezést is felvetette.

20 A szentkirályi sír téglája azt erősíti, hogy a 4. század elején a Quadriburg bélyeg már létezett. 2. sír. az előző sírtól kissé DK-re, attól mintegy 8 m-re feküdt. Földsír volt, a földgyalu erősen megbolygatta, a csontokat nagy részében, a mellékleteket teljes egészében elnyomta a helyéről. A DNy - ÉK-i irányban fekvő női váz (aduitus, 30-39 év között) hiányos állapotban maradt 21 meg, magassága 157 cm lehetett. Mellékletei közül az alábbi darabokat gyűjtötték

22 össze: 1. Bronz fülbevaló (2. kép 2/1): poliéderes fejű. Á: 2,4 cm. Ltsz: 91.66.4. 2. Gyöngyszem (2. kép 2/2): kettőskónikus alakú, kék üveg. Á: 1,2 cm. Ltsz: 91.66.5. 3. Bronzfibula (2. kép 2/4): egytagú, felső húros, téglalap alakú kengyelén 2 sorban ellentétes irányú, 3-5 vonalas cikk-cakk minta, lába fazettált, tűje hiányos. H: 7,6 cm. Ltsz: 91.66.1. 4. Bronzfibula (2. kép 2/5): egytagú, felső húros, kengyelének szélein keskeny sávban gyöngysor dísz, lába hiányzik, tűje hiányos. tH: 5,1 cm. Ltsz: 91.66.2. 5. Bronzkarperec (2. kép 2/3): masszív, kör átmetszetű huzal, nyitott, végein stilizált állatfejek. Á: 7 cm. Ltsz: 91.66.3. 6. Agyagkorsó (2. kép 2/6): szűkszájú, kissé kihajtó pereme alján borda, magas, szűk hengereled nyakának alján szegletes gyűrűtag, enyhén kettős kónikus hasú, füle hiányzik. Szürke, jól iszapolt, besimított díszű: nyakán, a gyűrűtagon és a vállon függőlegesen besimított vonalak, a fül alatt 2 vonalas - - alakú besimítás, középen támasztó bütyökkel, hasa közepén 3 barázdacsík, alatta 2 vonalas V - alakú besimítás. Restaurált, kiegészített. M: 24,8 cm, Pá: 7,6 cm, Tá: 8,8 cm, Ltsz: 91.66.6. 7. Házityúk (Gallus domesticus L.) csontok, 3 db. Ltsz: 91-66.7. A váz csontjain talált zöld patina foltok alapján a bronztárgyak helyét azonosítani lehetett, vagyis a fülbevalók (az egyiket nem találták meg) a fülek táján feküdtek, a fibulák közül a jobb oldali a felkarcsont közepe táján és a lapockán, a bal oldali a kulcscsonton és az 1. bordán hagyott nyomot, vagyis a fülbevalók és a fibulák a viseletnek megfelelő helyen feküdtek. A bronzkarperec a bal alkaron volt elhelyezve. A sír masszív poliéder fejű bronz fülbevalója a későrómai időszak egyik jellegzetes fülbevaló típusa. A későrómai kori - koranépvándorlás kori germán ill. hunkori ékszernek tartott

23 fülbevalóról az éremmellékletes lauriacumi sírleletek

2,1 alapján Bóna I. ügy vélte,

25 hogy azt a 4. század utolsó negyedében ill. végén a lH NAGY 1937, 113.; NAGY 1942, 268., 280., Fig. 4. a-c, Fig 5 d; MÓCSY 1962, 631. w LŐRINCZ 1977, 30., Nr. 17., Abb. 9. 20 LŐRINCZ 1979, 302, 304, Abb. 9, Taf. 5. 21 A sírok antropológiai anyagát Merczi Mónika határozta meg, akinek segítségét ezúton köszönöm meg. 22 Kövecses Varga F. és Kozma G. gyűjtötte be. 23 SALAMON-BARKÓCZI 1971, 63. 24 KLOIBFR 1957, 9/1952. sír = 83, Taf. LV, 3.; 23/1952. sír = 89, Taf. XLVI, 8.; 1/1953. sír = 103, Taf. LV, 4.; 23/1953. sír = 121-122, Taf. XLVII, 10. 2=i VÁGÓ-BÓNA 1976, 196. SS