Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

H. Kelemen Márta–Merczi Mónika: Az esztergomi Várhegy 1934–38. évi ásatásának későkelta és római kori kerámiája

(V. t. 4.), a díszítetlen nyak alján barázdás borda (IV. t. 8., V. t. 3.) vagy a nyakon sűrű barázdálás (V t. 2.) található. A 2. formához és a díszítéshez számos darab található a Tabán-Gellérthegy anyagában,

42 az esztergomi Kossuth utcai fazekastelep anyagában."

13 Edényeink motívumkincse nem túl változatos: hullámvonal - cikk-cakk ill. 1-2-3-4 ferde vonal. Teljesen hiányzik a tabáni - gellérthegyi anyagban gyakori, de az Esztergom-Kossuth utcai anyagban is előforduló rácsminta. A gömbölyded peremű, vállbordás nagy fazék (Pá: 28-32,4 cm között) a LT-D2 időszak nagy területen

4,1 elterjedt fazéktípusa, méreténél fogva tulajdonképp tárolóedény. Számos példány található Békásmegyer'

3 és Tabán-Gellérthegy anyagában. Fazekaink díszítése kizárólag a nyakon fordul elő, motívuma az előző típuséval egyezik: hullámvonal vagy 1, 3-4 ferde vonal matt sávra besimítva. Az V. t. 4. számú nagy fazékon besimított és matt sávok váltakoznak. Hasonló nagy tárolófazék lehetett az Esztergom-Kossuth utcai fazekastelep anyagából származó, vállán matt és besimított sávokkal díszített két fazék.

47 A keltakor végének kedvelt fazékformája a római korban is továbbélt,'

8 az itt bemutatásra került anyagban is megtalálható: a IX. t. 6. számú nagy fazék pereme és nyaka vörösre van festve. Esztergom és Tokod római kori anyagában gyakran előfordul. A hombároknak két változata fordul elő, az egyik a finom anyagú, szürke színű, vízszintes - szélein vagy középen bordával tagolt - peremű kis hombár. 3 töredékünk közül az V. t. 5. számú hombár peremén a bordák közötti feketére festett felületen besimított hullámvonal van. A gellérthegyi anyag ból

49 ismerünk hasonlót. Az V. t. 6. számú darab peremén a bordák közötti matt sávon besimított srég vonalak vannak, párhuzamait szintén a gellérthegyi anyagból

50 ismerjük. A három hombár 3 különböző méretű, legkisebb az V. t. 6, legnagyobb az V. t. 7, peremformája egy vélhetően kisebb méretű gellérthegyi hombár peremével

51 egyezik meg. Aí BÓNIS 1969, Abb. 17, 1.; 34, 27.; 35, 25.; 49, 36.; 59, 18.; 60, 2.; 65, 17-18.; 66, 12-13.; 96, 7. « KELEMEN 1999, 99-, II. t. 19.; III. t. 2-3. v

< BÓNIS 1969, 181-182. - összefoglaló irodalommal. K NAGY 1942, 164., 2. kép 6.; 3. kép 2. = Taf. XIX, 1.; 3- kép 3-, 5-6.; 4. kép 15. *> BÓNIS 1969, Abb. 5, 21.; 7, 1., 4-5.; 9, 3.; 11, 4.; 12, 14.; 21, 33.; 27, 1.; 29, 8., 15.; 42, 26.; 55, 18.; 56, 6-7.; 59, 20.; 64, 14.; 65, 27., 32.; 66, 1., 3-, 13.; 92, 1.; 102, 9. 47 KELEMEN 1999, III. t. 16-17.: mivel egyiknek sem maradt perem-nyak része, teljes formáját csak most azonosítottuk. Egyúttal az is feltehető, hogy ez a nagy fazék a LT-D1 folyamán már létező forma. ** BÓNIS 1969, 182.; OTTOMÁNYI-GABLER 1985, 210., XXV. t. 1-2.; XXVI. t. 2. *> BÓNIS 1969, Abb. 93, 1., 3.; 103, 15. w BÓNIS 1969, Abb. 58, 13.; 63, 27.; 93, 5. 51 BÓNIS 1969, Abb. 93, 7. 42