Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

H. Kelemen Márta–Merczi Mónika: Az esztergomi Várhegy 1934–38. évi ásatásának későkelta és római kori kerámiája

A Budapest környéki (Békásmegyer, Tabán, Gellérthegy, Szigetszentmiklós) LTD anyagban laposabb és mélyebb változatban fordul elő,

17 alja sima lapos vagy homorú. Belsejében a díszítés csíkozás, hullámvonal vagy ívek sora. Számos táltöredék ismert Esztergom későkelta telepeiről: a szigeti, hévizi, szentgyörgymezői telepeken kívül

18 a szentgyörgymezői 1. századi fazekaskemencéből csíkos ill. hullámvonal díszes darabok,

19 a Kossuth utcai fazekastelepen hullámvonallal vagy csak matt sávval díszített tálak

20 kerültek elő. 5. A III. t. 1. számú, széles-rézsútos-bordás peremű táltöredék ismeretlen forma a későkelta anyagban, eddig pontos párhuzamára nem találtunk sem a kelta, sem a római anyagban. A pseudokantharoszok (II. t. 16-17.; III. t. 4-7.) szürke színűek, kívül simított felületűek, a III. t. 5-6. pici mérete folytán kézzel formált. A II. t. 17-t kivéve nyakukon besimított díszítés: hullámvonal vagy cikk-cakk, fülük (a töredékeken csak az egyik fül kezdeménye látható) lapos szalagfül volt, a III. t. 6. töredék szerint aljuk sima, lapos. A Márton L. által pseudokantharosznak nevezett forma,

21 amely ismeretlen a Ny-i keltaság körében, a trák—illfr kultúrkörrel áll kapcsolatban. Hunyady I. szerint az edénytípus a déli illír körből a kelta-illír nép keveredése folytán, scordiscus közvetítéssel került a Kárpát-medencei anyagba.

22 A kétfülű, talpas és talpnélküli edények közül darabjaink a Szerémségből, Velemszentvidről, Tabánból származó talpnélküli amphorák 2-3. csoportjához

23 tartoznak. A Tabán-Gellérthegy anyagában előforduló néhány darab

24 szerint a forma nem tartozik a Budapest környéki kelta telepek jellegzetes edénytípusai közé. A két, teljes formának mondható tabáni darab

25 eltér az Esztergom környéki anyagtól. Esztergomban

2 a Várból, a Kossuth utcai fazekastelepről, a Szentgyörgymező -Dózsa Gy. téri fazekaskemencéből ismerünk számos töredéket. Az esztergomi darabok jellegzetessége, hogy a gyakran hullámvonalas vagy cikk-cakk mintás 17 BÓNIS 1969, 8., 17.; 13, 2-4.; 14, 7.; 15, 40.; 19, 20.; 20, 19-21.; 21, 12-13., 19.; 24, 4-5.; 26, 16-20.; 27, 4., 25.; 28, 17.; 29, 1-2., 4-5.; 31, 9., 12-13.; 32, 11.; 33, 4., 13.; 37, 12.; 40, 2., 18-19.; 41, 27.; 42, 4.; 47, 21.; 49, 1.; 51, 8-9., 21., 34.; 52, 3-, 13.; 55, 9.; 58, 5.; 60, 15.; 62, 22.; 63, 8.; 90, 7.; 95, 19.; 100, 30-35.; Békásmegyer. NAGY 1942, 4. kép 10., 11., 12.; Szigetszentmiklós: HANNY 1992, 252., 12. kép 8., 13. kép 5. 18 Sziget: KELEMEN 1987, Pl. IV, 7., 10.; Héviz: KELEMEN 1987, Pl. IV, 18., 23.; Szentgyörgymezá KELEMEN 1987, Pl. VII, 3.; Pl. IX, 16. 19 KELEMEN 1988, 170., 3. kép 6-8. 20 KELEMEN 1999, 97., I. t. 16., VI. t. 10., 15-17. 21 MÁRTON 1933, 104. 22 HUNYADY 1942-44, 37-39. 2

3 HUNYADY 1942-44, 35-36., Taf. LXV1, 5-11. 24 BÓNIS 1969, 181., Abb. 10, 16.; 12, 4.; 15, 26.; 32, 7.; 36, 6.; 59, 7.; 60, 24.; 91, 19. " BÓNIS 1969, Abb. 12, 4.; 36, 6. 26 Vár. közületien; Kossuth utca-. KELEMEN 1999, 93-, II. t. 11-13.; Szentgyörgymező: KELEMEN 1988, 170. 39