Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

H. Kelemen Márta–Merczi Mónika: Az esztergomi Várhegy 1934–38. évi ásatásának későkelta és római kori kerámiája

A későkelta anyagban 5 táltípus különíthető' el. 1. Az S-profüú tálak közül a II. 15-ös fekete színű, bordával, a borda alatt 2 barázdával tagolt nyakú tál formában, színében és anyagában eltér a többi S-profilű táltól. Tálunk a LT-C kori, Hunyadi 3- formához tartozik,

1 fekete színű, fényezett felületű. A tál kidolgozása, mérete az Esztergom környéki LT-C korú temetők

2 tálaival egyezik meg. A későkelta időszak leggyakoribb edényformája vidékünkön az S-profilú tál. Sárga, de főleg szürke színűek, formázásuk-technikai kivitelük szerint több fazekasműhely készítményei. A tálak pereme enyhén vagy erősebb ívben kihajló, válluk kerekded vagy élesen tört vonalú, faluk vékonyabb vagy vastagabb. Minden darab (I. t. 1 - 8) kívül-belül simított felületű, a közölt darabok belseje kizárólag matt sávra besimított 2-3-5 csíkkal van díszítve - az I. t. 4. számú töredéken egy hullámvonal kezdeménye is látható - vagy díszítetlenek. Az I. t. 1. és 5. számú tálon javításra utaló apró lyuk. Táljaink átlagos méretűek, a peremátmérő 24-32,4 cm között változik. A tálak Hunyadi 10. tálformájához, az ún. békásmegyeri

3 típushoz tartoznak. Mint a LT-D időszak edényeinek vezértípusa, szinte minden későkelta telep anyagában előfordul ' (Budapest környéke, Szlovákia, Burgenland, Szerémség), gyártásuk a római kor 1-2. századában is bizonyítható.

5 Esztergom rendkívül gazdag későkelta anyagában minden településről

6 (Lőwy utca (Kisléva), Széchenyi tér-Kossuth utca, Sziget, Héviz, Szentgyörgymező, Búbánatvölgy) ismert, a Várhegy 1961-1999- közötti ásatásaiból

7 több száz tál töredéke került elő. 2. A nagyméretű, bebúzott-dudoros peremű tálak (I. t. 9-10.) szürke színűek, vastag falúak, belső oldalukon matt sávra besimított csíkokkal díszítettek. Peremátmérőjük 32,4-34,2 cm között váltakozik. 1 HUNYADY 1942 - 44, 128-129., 3. forma. 2 Tokod-Aipádakna: KELEMEN 1987, 196-197., Pl. XIV, 1.; Szomód: VADÁSZ 1987, 234-235., Pl. VII, 1.; Esztergom-Szamárhegy: közöletlen. 3 HUNYADY 1942-44, 131-132., 14. kép 10., LVII. t. 21., LVIII. t. 3-5., XC. t. 3-, XCV. t. 11., XCIX. t. 4., C1V. t. 1., 4., CV. t. 2-3., 8-9. 4 A békásmegyeri anyag: NAGY L. 1942.; a Tabán-Gellérthegyen számos példány: BÓNIS 1969, 176., a táltípus elterjedéséről összefoglaló irodalommal; PIÉTA 1982, 110-111. - a szlovákiai anyag összefoglalásával, irodalmával; HANNY 1992, 252. - a szigetszentmiklósi anyagban is több töredék van: 2. kép 6., 8., 3. kép 1., 4., 10. kép 6., 10., 12.; 11. kép 6., 12. kép 1-2., 13. kép 3-, 15. kép 3-4. 5 BARKÓCZI 1956, 66., 22. ábra 6. - XVIII. t. 1.; PETŐ 1976, 90., 7. kép 2.; KELEMEN 1980, 55., I. t. 1-2.; SZŐNYI 1981, 104., 10. kép 2., 3-, 4., 5. 6 Esztergom^Lőwy utca: KELEMEN 1987, Pl. I, 9-12.; Pl. II, 1., 3.; Széchenyi tér. KELEMEN 1987, Pl. III, 8-9.; Pl. IV, 2-3.; Kossuth utca: KELEMEN 1999, 96-97., I. t. 1-15.; IV. t. 2-5.; V. t. 6-17.; VI. t. 1-2., 56.; Sziget: KELEMEN 1987, Pl. IV, 6.; Hévíz-. KELEMEN 1987, Pl. IV, 13-14.; Pl. V, 1-2., 4-8.; Szentgyörgymező: KELEMEN 1987, Pl. VI, 19., 23.; VII, 1., 9-10., 12.; KELEMEN 1988, 170., 3. kép 15.; Búbánatvölgy. KELEMEN 1987, Pl. IX, 1. 7 Az anyag feldolgozása sorozatunk következő köteteiben. 37