Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kövesdi Mónika: Egy főúri donátor, Eszterházy József gróf szerepe a tatai kapucinusok templomának és kolostorának építésében

mestere volt, valamint Ludwig Godéét (P-1758/59), aki a főoltár tabernákulumára kapott megbízást 1748-ban. Eszterházy József, Pozsonyban ismerte meg (akárcsak Palkót) e hfres mestert, Esterházy Imre prímás udvari szobrászát, és tudjuk, hogy Gode Igmándon és Cseklészen is dolgozott az uradalom számára, továbbá ő faragta a gróf kismartoni epitáfiumát (Mausoleumát)

21 Miután tudjuk, milyen nagy figyelemmel készítette elő síremlékének munkálatait a gróf,

22 valószínű, hogy ugyanúgy személyesen vette fel Godéval a kapcsolatot, akárcsak két évvel korábban Palkóval. A mellékoltárok építményén Leopold Weininger (Wenninger) bécsi asztalosmester és Fráter Hyacinthus rendi szobrász dolgozott.

23 Weininger meg nem valósult szószékterve fennmaradt,

24 egyetlenként a kapucinusok építkezésének tervei közül, amelyből arra következtethetünk, hogy a mellékoltárok marketeriával díszített stipesei (antependiumai) az ő mesteri kezére vallanak. Rejtélyes viszont a Palkóval együtt szerződött, bécsi Carl Auerbach (1738P-1788) tatai működése, akit passióképek kapcsán említenek, ám bizonytalan, hogy ezek elkészültek-e egyáltalán.

2

'' Miután 1746-ban használatba veszik az új egyházat, 1747-ben elkészülnek a padok.

2 1748-ban a már szinte kész templom számára a gróf miseruhákat („pluviálét és levita öltözeteket"), cibőriumot és monstranciát küld.

27 1750-ben kerül sor 21 A Ludwig Godéval az epitáfiumra kötött szerződést, a szobormű részletes leírásával 1748. április 21ről, Révhelyi Elemér még a tatai házi levéltárban másolta, Id. Révhelyi-hagyaték 3- doboz fasc. 5. No 14.; RÉVHELYI 1954. 22 Eszterházy József levele 1748. február 11-én: „Az Epitaphiumhoz kívántató Márvány ámbár nem oly szép és finom légyen, inkább szerelem, mindazonáltal ha az Tatai Kő Bányábnl, hogy sem az Sütőibül szereztetik, oly okbul is, bogy amazt önön magam találván és ennyire hozatván, légyen annak balálom utáni emlékezete" ld. Révhelyi-hagyaték 2. doboz 5. fasc. No 5/b. (Eszterházy Lt. Dominium Tata, Familiaria, fasc. 104. 50. cs. p. 180-180.) 23 A Weininger-szerzó'dést ld. Révhelyi-hagyaték 2. doboz, 5. fasc. No 6 (Esterházy Lt. Dominium Tata, R 198. fasc. 40. 7. cs. No 1.) 24 Weininger szószékterve a Kuny Domokos Múzeum helytörténeti gyűjteményében található, papír, toll, lavírozással, 40x18 cm, szignált, ltsz. 94.13.1. 25 Carl (Carolas) Auerbach Palkóval együtt írta alá 1746-ban szerződését, ld. Révhelyi-hagyaték 2. doboz 5. fasc. No 6. p. 48. (Esterházy lt. Dominium tata P. 198. fasc. 49. 15. cs). Nagy valószínűséggel ő az a forrásokban többször is említett bécsi képíró, akitől passióképeket rendeltek (ld. Révhelyihagyaték 2. doboz 5. fasc. No 5/b. p. 53. (Esterházy Lt. Dominium Tata, Missiles Familiarum P. 197. fasc. 104. 50. cs., p. 110.), ám amelyeket a gróf rendkívül drágának talált, s elképzelhető, hogy nem is készíttette el ezeket. Ennek ellenére az 1965-ben megjelent Művészeti Lexikon Auerbachot tartja a kapucinus főoltár mesterénekd). RÉVHELYI 1938, 16.; GARAS 1955, 207. 26 Adam Gruber asztalosnak 16 egész és 6 fél templomszékért fizetett az uradalom 1747-ben, ld. Révhelyi-hagyaték 7. doboz, 16. fasc. No 5. (Esterházy Lt. Dominium Tata, 603. cs. p. 118.) 27 „A Paler Capucinusok vigasztalásai és alázatos hálaadó sziveket kívánta Exlldnak ugyanis alázalossan jelenteni, melyei a Pluviale és Levita öltözeteket, ugy a Monstranciát és Cibőriumot vették. A Fráter Hyacinthus is nagyob sörénségel erőlködik a Tabernaculumok el készétésén, hogy annál hamaráb ezen meg szenlölt edényekel élhessenek. " Az 1748 március 2-i levelet ld. Révhelyi-hagyaték 2. doboz 5. fasc. No 10. (Esterházy Lt. Dominium Tata, Birtokigazgatás, P. 210. I6a. 1. cs. No 110.) 28 Christian Wisner (Wiesner) kőfaragónak (aki a faragott kapuzat mestere is volt) 1750-ben fizetett az uradalom a templom padimentumának kőlapokkal való fedéséért, ld. Révhelyi-hagyaték 7. doboz, 16. fasc. No 5. (Esterházy Lt. Dominium Tata, 604. cs. p. 80.) 289