Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Fülöp Éva: Az egyházi birtok Magyarországon

Az egyházi birtokok országos arányát vizsgálva, az e birtokterületeken fekvő, „közel 1200 település lakossága a 18. század végén mintegy fél milliót tett ki, ami az első népszámlálás eredményeit figyelembe véve az ország lakosságának 5,8%a. A félmillió lakos egy része azonban -főként a városokban - nem az egyházi birtokból és a hozzá kapcsolódó lírbériségből élt, hanem szőlőművelő, kereskedő, iparos stb. foglalkozást űzött. Az egyházi földből szerezték viszont jövedelmüket az egyes puszták bérlői még olyan esetekben is, ha lakóhelyük más földesúrhoz tartozó településien volt] ...A majorsági kezelésben vagy bérben lévő egyházi területek (erdők, szántók, rétek és a különböző módon művelt puszták) együttes területe a jobbágyfelszabadítás előtt megközelítette a két millió holdat, Magyarország Erdély nélküli területének 5,4%-át."

17 A Magyar Kamara számvevőségének 1732. évi becslése a püspökök évi jövedelméről

18 Birtokosok Jövedelem/Ft/év Érsekségek esztergomi érsek 120000 kalocsai érsek 15000 Püspökségek nyitrai püspök a dömösi prépostsággal 25000 pécsi püspök a fejérvári prépostsággal 45000 csanádi püspök a fejérvári örkanonoksággal 10000 egri püspök a jaki apátsággal 55000 váradi püspök 40000 váci püspök 30000 veszprémi püspök a vaskai apátsággal 20000 győri püspök 25000 zágrábi püspök a topuszkói apátsággal 24000 boszniai püspök 8000 zenggi püspök 6000 szerémi püspök a pozsegai prépostsággal 6000 erdélyi püspök 15000 " DÓKA 1997. ]H HERMANN 1973, 303-304. 272