Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Steiner Renáta: Az úrbérrendezés a tata-gesztesi Eszterházy-uradalomban a 18. sz. folyamán

ban többévi adómentességi kedvezményben is részesítette, illetve a robot alól felmentette őket. Ezek voltak az adó- és szolgálatmentes szabad évek. így ők az úrbéres jobbágyoknál kedvezőbb helyzetben éltek. Ezek a szerződéses módozattal keletkezett községek abban különböztek az úrbéri szervezettől, hogy letelepülő lakosaik, a telepítő földtulajdonosnak nem személyi szolgáltatással és terményrészletben, hanem megszabott pénzben {census) és egyéb járandóságokban adták a hasznot, melyre nézve azonban az egyezség nem egyenként az egyes települőkkel, hanem egyetemlegesen községileg köttetett. A jobbágy az írott urbáriumot

20 urától kétoldalú egyezség alakjában kapta, amennyiben az új község úrbéri szervezettel létesült.

21 E kétoldalú egyezségben foglaltakat illetően, azokon a földesúr tetszése szerint módosíthat, vagy akár viszsza is vonhatja azokat. Tehát eszerint urbárium és szerződés közt nem lenne eltérés. Mégis van: míg a kontraktus két, ha nem is egyenrangú fél magánalkudozásának eredménye, addig az urbáriumot a parasztok az úriszéktől - a megyei hatóság közbejöttével kapják.

22 A szerződéshez szükséges kölcsönösség helyett itt a földesúr egyoldalú, a megyei hatóság tekintélyétől is támogatott rendelkezése szerepel, szóval a földesúri érdek uralkodó az urbáriumban a paraszt jogainak rovására. Fő bizonyíték az urbáriális és szerződéses telepítések közötti különbségre nézve, hogy a Mária Terézia korabeli úrbérrendezéskor a parasztokhoz intézett kilenc kérdőpontnál szintén külön-külön kérdésben szerepelnek a kontraktus és az urbárium."

3 A három szolgáltatási rendszert is kidolgozó, illetve arra áldását adó Eszterházy József nem sokkal élte túl e szerződéskötéseket (7 örökszerződéses, 19 ideiglenes szerződéses, 9 urbárium szerint szolgáló község létezett tata-gesztesi uradalmában, melyek mellett 3 majorságinak tekintett paraszttelepülés is volt, s ezeket később a majorsági gazdálkodás kiterjesztésével számtalan követte). 1748-ban bekövetkezett halála után tatai, gesztesi és semptei uradalmait a nála jóval szerényebb képességű fia, az 1714-ben született József örökölte. A már apja életében is állán20 Az úrbér a telek, a telki állomány használatáért és a lakásért az úrnak járó szolgáltatások összessége, amit a 14. század derekától szokás szerint rendszabályba, urbáriumba foglaltak. Az urbárium eleinte a birtok megszerzését és az úrbéri terheket tartalmazta, majd a 15. század 2. felétói a jobbágycsaládfők neveit, a telki állomány leírását, stb. Az urbáriumokban a 18. századtól jegyezték az állatállományt, majd pedig az összes birtokrészt is. Az urbáriumok az 1767. évi úrbéri rendezéssel nyerték el végső, tabellás formájukat. BÉLI 1999, 127. 1 Galgóczy hat különböző módozatát különböztette meg a telepítésnek: 1. úrbéri szervezettel 2. szerződéses módozattal 3. különféle majorsági telepek létrehozásával 4, clohánykertészségek 5. gazdasági munkástelepek 6. iparos munkástelepek létesítésével. GALGÓCZY 1855, 10. 22 LUKÁCS 1937, 19. 2

"> A kilenc kérdőpontra adott válaszoknál a biztosok központilag meghatározott kérdéseire a község elöljárói, lakosai számoltak be részletesen településük korábbi urbáriumairól, a gazdálkodás, a megélhetés módozatairól. Történetírásunkban először Wellmann Imre jelentette meg 1967-ben, Pest megyére kiterjedően a kérdőpontokra adott válaszokat. 252