Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

A. Pál Gabriella: Tatabánya–Bánhida népi építészete I. – A bánhidai lakóház

Tatabánya-Bánhida népi építészete I. A bánhidaí lakóház A. Pál Gabriella (Tatabányai Múzeum) „Ahol az ember tanyáját felüti, hovatovább megváltozik a táj képe. Az emberi tevékenység szembeszáll a természeti környezettel, átalakítja kiforgatja eredeti mivoltából. Magának a természetnek jóformán semmi része e változásban. Az emberen múlik tehát minden. Minél alkalmasabb építőmódokat és eszközöket képes kieszelni, annál könnyebben s gyökeresebben formálja át környezetét. A változás úgyszólván műveltségének mértékér

1 Jelen dolgozat egy tanulmány

2 részlete, mely Tatabánya egyik elődtelepülésének, Bánhidának a hagyományos településszerkezetét és építészetének még megmaradt nyomait kívánja rögzíteni, meghúzva a dolgozat térbeli és időbeli határait. A kutatás Bánhida eredeti, 18. században telepített részére, időben pedig a II. világháborúig tartó időszakra terjed ki. A településnek - az adott időhatárok közé eső - történetének a summázata a következő. Gróf Esterházy József 1711-ben lett Komárom megye főispánja, 1727ben pedig megvette a tatai uradalmat. A tata-gesztesi uradalom magába foglalta Komárom megye Dunától délre eső területeit, de átnyúlt Győr és Fehér vármegyébe is. Óriásbirtok volt, törzse egységes, zárt tömeget alkotott 3 mezővárossal, 33 községgel és 28 pusztával. Ide tartozott Bánhida is, ahol a 18. század elejei népmozgások során a magyarok mellé szlovák anyanyelvű lakosság ide vándorlásáról tudunk. A spontán betelepedés mellett Esterházy 1733-46 között katolikus szlovák telepeseket hívott a Felvidékről a gyéren lakott faluba.

3 Az 1896-os bányanyitás után az ideözönlő bányamunkásság megváltoztatta a települések foglalkozási jellegét. Az őstermelők kategóriájába tartozó népesség száma és aránya fokozatosan csökkent a népszámlálási adatok szerint. Elősegítette ezt az is, hogy a falvak határában kiépültek a bányatelepek, jelentős földterületekről szorítva ki a falusiakat. A legnagyobb birtokai továbbra is az Esterházyaknak voltak. ' A terület korán polgárosult, éreztette hatását Budapest közelsége, másrészt a századfordulón meginduló bányászkodás fellazította a falu társadalmi kereteit, valamint létrehozta a kétlaki életet élők rétegét. A viszonylagos fellendülés az 1920as években átformálta a falu képét. A régi házakat lebontották, vagy átépítették, 19- századi állapotot őrző portát már nem találtam. 1 BÁTKY 1941-43, 124. 2 PÁL 2002., további szakirodalommal. 3 SZABAD 1957, 17-18. 4 ORTUTAY 1973. 223