Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kemecsi Lajos: A Kuny Domokos Múzeum néprajzi gyűjteményének ismertetése – értelmezése

A szakirodalmi feldolgozás mellett a gyűjtemény anyagát bemutató kiállítások szerepe is alapvető jelentőségű. Minden múzeum állandó problémája és a laikus közvélemény által gyakran torz értékítélet megfogalmazásának oka a látható, és a raktárakban lévő anyag mennyiségének kérdése. A Kuny Domokos Múzeum nem rendelkezett önálló állandó néprajzi kiállítással a Nemzetiségi Múzeum 1973-as megnyitásáig. Az időszaki kiállítások között is - az éves múzeumi jelentések szerint -, alulreprezentált volt a magyar néprajzi gyűjtemény. A szlovák néprajzi anyag bemutatására az oroszlányi tájházban megnyílt kiállítás nyújtott lehetőséget. A ház hiteles berendezéséhez a helyszínen további kiegészítő gyűjtést is végeztek a kiállítás rendezői. Az időszaki tárlatoknak a 70-es években a Miklós malom nyújtott teret. Ezek tematikáját Fatuska János dolgozta ki, elsősorban az általa vezetett német nemzetiségi kutatásoknak megfelelően. 1975: A magyarországi németek lakáskultúrája; 1976: A tatai fazekasság; 1976: A magyarországi németek népművészete; A Német Nemzetiségi Múzeum létrejötte (1975) és a gyűjteményi anyag kiválása után (1983) a Nepomucenus malomba költözött intézmény állandó kiállítása képviselte a néprajzi anyagot a tatai kiállítóhelyeken. Ebben az új épületben nyíltak meg a továbbra is a német néprajzi anyagot bemutató időszaki kiállítások a 80-as években. 1986: A magyarországi német népművészet; 1987: Alsó-rajnai népi kerámia (a duisburgi múzeum anyaga); 1988: A magyarországi németek története; 1989: Hartai parasztbútorok (a tatai várban).

61 A legutóbbi évtizedben a gyűjtemény anyagát elsősorban más intézmények által rendezett kiállítások kiegészítéseként kölcsönözte a tatai Kuny Domokos Múzeum.

62 Egyre erősebben érződött az igény egy magyar néprajzi anyagot bemutató állandó tárlat létrehozására. A legismertebb helyi néprajzi érték - a jellegzetes tatai fazekasság gazdag emlékanyaga -, szinte kínálta a megoldást. Az 1995-ös időszaki néprajzi kiállítás sikere és tapasztalatai indokolták, hogy a vár új állandó kiállításán a tatai fazekasságot bemutató kiállítási egység nyíljon.

63 A 2000 júliusában az új kiállítás első szakaszaként megnyíló termek közül a toronyban kapott helyet a látványos kiállítás. A több mint 110 négyzetméteren rendezett tárlat anyaga el">

9 A múzeum 1962-es munkajelentésében Bíró Endre utal arra, hogy a vár toronyszobájába tervezik a néprajzi kiállítást. „A toronyszobában, ahol a néprajzi kiállítás lesz 2 szövőszéket melyet a múzeumba beszállítottunk, összeállították? Ez az állandó kiállítás azonban nem valósult meg. Az 1963-as munkajelentés szerint a vár folyosóin (!) átmenetileg kialakított kiállításon Komárom megyéből származó néprajzi bútorok és használati eszközök voltak láthatóak. 6(1 Komárom megye magyar néprajza című kiállítás nyílt Komáromban az Igmándi erődben 1979-ben. 61 KÖRMENDI 1989, 163. 62 1998 októberében a tatabányai Kertvárosi Művelődési Házban rendezett fazekasság kiállftás. A sárospataki Rákóczi Múzeum időszaki kiállítása 1999-ben, Mezőgazdasági Múzeum időszaki kiállítása 2000-2002. 6

3 Részben ennek előkészítése volt továbbá a Kuny Domokos Múzeum millecentenáriumi kiállításán „A magyar kcrámiaművesség 1000 évé' című tárlaton látható tatai fazekasságot bemutató rész. Vö. Csupor István cikke a kiállításról. Fazekas Híradó 1995., 3-4. 3-5208