Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kemecsi Lajos: A Kuny Domokos Múzeum néprajzi gyűjteményének ismertetése – értelmezése

számolás több évtizedig elhúzódó folyamat volt. 3 Minden mozgatása a gyűjte­ménynek komoly veszteséget okozott a tárgyi anyagban, ennek ellenére alkal­manként éppen a teljes megsemmisülés veszélye miatt vált szükségessé az újabb költözés. Egy, a tatai múzeumok raktári helyzetéről 1990 október 28-án készült feljegy­zés alapján rekonstruálható az elmúlt évtized elkeserítő raktári kálváriája. 35 A fel­jegyzés szerint 1990 januárjában a korábbi évtizedek során kialakult raktározási rendszer „eredményeként" a magyar és szlovák néprajzi anyag 7 különböző rak­tárban volt található. Tatán a Vár főépületének padlásán lévő helyiségben, a Nepomucenus malom raktárépületében, a Miklós malomban, a Győry-villa alag­sorában és udvari pajtájában, és egy Malom utcai volt tehénistállóban. Ezen kívül még Komáromban az Igmándi-erődben és az oroszlányi szlovák tájházban is őriz­tek tárgyakat. A raktározási célra igénybe vett épületek és helyiségek eredetileg hangsúlyo­zottan ideiglenes és kényszermegoldások voltak. Ezek többségében az elemi fel­tételek is hiányoztak, polc vagy más raktári bútorzat sem volt bennük. Ezekben a helyiségekben a gyűjteményi anyag állagvédelme nem volt biztosítható és nem fe­leltek meg a tűzrendészeti előírásoknak sem. Az anyag kezelésénél komoly prob­lémát jelentett az egyes gyűjteményegyüttesek szétszórtsága. Az elmúlt évtizedben a fenti katasztrofális állapoton próbált a múzeum változ­tatni. Mivel új, raktározási célra alkalmas épülettel továbbra sem rendelkezik, a kétségbeesett és időnként heroikus munka sem eredményezett megnyugtató meg­oldást. A szlovák néprajzi anyag elhelyése továbbra is az oroszlányi tájházban tör­ténik. A tájház fenntartásában az utóbbi években történt változások miatt a múze­um folyamatosan keresi a helyi önkormányzattal az együttműködési lehetőséget, több-kevesebb sikerrel. A német néprajzi anyag az 1973-ban kialakított Nemzetiségi majd Német Nem­zetiségi Bázismúzeum gyűjteményébe került és a múzeumnak a Miklós-malomból történt kiköltözése után a felújított Nepomucenus-malom raktárépületébe szállítot­ták. Részben a költözés, részben a későbbi tárgymozgatások miatt azonban a né­met anyag között jelentős mennyiségű magyar és szlovák, sőt etnológiai anyag is maradt. 37 1995-ben került sor a tatai múzeum teljes kerámia anyagának a kiválo­gatására és a Miklós malom földszintjén kialakított fém polcokkal felszerelt kerá­34 Már az 1974-es munkajelentésben .szerepelt, hogy „felszámoltuk a magánházaknál bérelt rak­tárakat." • ,s A feljegyzést Fatuska János, a Kuny Domokos Múzeum akkori igazgatója készítette, azzal a szándékkal, hogy a korábbi raktározási helyzet javítására tett intézkedéseket összefoglalja. 36 A gyűjteményi anyag revízióját hosszas egyeztetés után sikerült elkészíteni, azonban a tájházban elhelyezett múzeumi anyag egy részének tulajdonjogát az oroszlányi önkormányzat vitatja. A helyzet tisztázását nehezíti, hogy a tájház kiállításának rendezésekor elmulasztott nyilvántartási feladatok miatt a későbbiekben készített helyi és múzeumi leltárak között átfedések találhatók. 37 Az 1976-os munkajelentés szerint „befejeződött a megyei magyar-szlovák anyag szétválasztása nyil­vántartásilag a német anyagtól. A teljes anyag leltározása megtörtént." '.• 200

Next

/
Thumbnails
Contents