Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)
Kemecsi Lajos: A Kuny Domokos Múzeum néprajzi gyűjteményének ismertetése – értelmezése
1951-es adatsorral indul a táblázat, az államosításkor átleltározott néprajzi tárgyakkal (53 db). Látható, hogy fél évszázad alatt 3566-ra nőtt a leltárkönyvekben nyilvántartott tárgyak száma. 28 A leltározott anyagon kívül több száz leltározatlan tárgy is a gyűjtemény része, ezek nyilvántartásba vétele azonban csak egy revíziót követően történhet meg. A gyarapodást bemutató grafikon adatai sokatmondóak (1. sz. ábra). A csekély mérvű és hullámzó intenzitású gyarapodás évtizedei után kiugróan magas az 1977-es esztendőben leltározott tárgyak száma. Az adatok szerint ezt az esztendőt tekinthetjük a néprajzi gyűjtemény legfontosabb évének. A hatalmas (1135 darabos) gyarapodás több körülménnyel magyarázható. Talán a legfontosabb, hogy Verebélyi Erika személyében egy, a leltározást és a gyarapítást különösen fontosnak ítélő munkatárs dolgozott a gyűjteményben. Az általa elvégzett raktárrendezés eredményeként több száz, évek vagy akár évtizedek óta a gyűjteményben lévő, de leltározatlan tárgy került a nyilvántartásba. Ezen kívül a hetvenes években megélénkült tárggyűjtés eredményei is ebben az évben jelentkeztek a leltározás révén. Az elmúlt évtizedben tetszhalott állapotából felébredt néprajzi gyűjteményben - ha nem is a hetvenes évek arányában - újra megindult a gyarapodás. Ennek mértékét elsősorban a raktárhelyzet problémái és az anyagi lehetőségek korlátozottsága befolyásolta. A néprajzi gyűjtemény gyarapodása 28 Körmendi Géza már idézett gyűjtemény ismertetésében 9907 darab néprajzi tárgyat jelez a tatai múzeum gyűjteményében: KÖRMENDI 1989, 163. A különbség oka a Német Nemzetiségi Bázismúzeum gyűjteményi anyagának és a nemzetközi néprajzi anyagnak a Kuny Domokos Múzeum anyagával történő összevonással magyarázható, illetve az akkor is tetemes mennyiségű leltározatlan tárgyak becsült statisztikai adatainak hozzáadásával. 195
