Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)
Boldizsár Péter: Az esztergomi vár két kora Zsigmond-kori kályhája
6. típus Téglalap alakú, áttört előlappal készült, dongáshátú csempe. Az 5. típussal egyező nyomódúccal készült, de itt az ikerablakban és az alsó háromszögű terekben az orrtagokat kimetszették (16. ábra). 7. típus Téglalap alakú, áttört mérműves előlappal készült, dongáshátú csempe. Előlapján orrtagokkal díszített, csúcsíves ikerablak fölött, hét, orrtagokkal díszített osztósudárral szerkesztett rozetta, a felső sarkokban háromkaréjos mérmű helyezkedik el (17. ábra). Magassága 42, szélessége 21 cm. Mázas változata Budáról ismert. 6 8. típus A 7. típussal azonos nyomódúccal készült csempe, de itt a rozetta osztósudarait díszítő orrtagokat lemetszették (18. ábra). 9. típus Háromszögű, áttört, mérműves előlappal készült, fiókos hátrészű oromcsempe. Előlapján az oldalfelezőkről induló, a középpontban találkozó mérmű, a háromszög felső csúcsán hengeres oromdfsz helyezkedik el (19- ábra). A csempe szélessége 28,5 cm, rekonstruált magassága 37,5 cm. A szürke, mázatlan kályha szerkezeti rekonstrukcióját az ismert budai 7 és visegrádi 8 példák alapján készítettük el. Négyszögű alépítményen sokszögű felső rész áll, amelyet oromcsempe sor és boltozat zár le. A négyszögű alépítményt, az egyik oldalán felezett méretű sarokelem tanúsága szerint kötésben rakták fel, itt egyaránt használhatták azt azonos méretű négyszögletes kályhaszemet és a síkcsempét is. Ahhoz, hogy a sokszögű felső építményt statikusan lehessen elhelyezni, az alépítményen egy hatszögű átvezető sort kell felrakni. Ebben a sorban valószínű, hogy a síkcsempét használták, ezek hátfala ugyanis jobb alátámasztást ad. A hatszögű átvezető sor az alépítmény síkjaitól néhány centiméteres visszaállással szerkeszthető ki, ugyanígy a sokszögű felépítmény csempéi is két soronként pár centis visszaállással helyezhetők el, így egy enyhén lépcsős felépítésű kályhatest jön létre. 6 HOLL 1958,235-236. 1 HOLL 1995. 8 KOCSIS-SABJÁN 1998, 26-27., XLIII-XLV. táblák. 169