Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kisné Cseh Julianna–Prohászka Péter: „Cikádafibulák” a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményéből

(3,2 cm), méh formára emlékeztető csömöri fibulát (20/IV. kép) is, amely egy gazdag 5. századi női temetkezésnek volt a melléklete.^ Ehhez hasonló a mezőberényi arany lemezből készült (1,9 cm) fibula (20/V. kép), melynek szárnyaiban illetve szemeiben voltak az azóta kihullott kövek.9° Ritka típust képvisel a tömör aranyból készült sáromberkei cikáda (21. kép) (5,7 cm), amelynek díszítésén tükröződik a kor divatja is. A szemeket kerek, rekeszekben üllő gránátokkal emelték ki, és míg a fejet arany sodrony utánzat, addig a fibulatestet bevésett halszálka minta és köröcskék díszítik.

91 Ez a mértanias díszítmény a 400 körüli évek lószerszámdíszeivel rokon.

92 Sajátos a szárnyvégek megformálása is, melyek erősen kifelé ívelnek, csúcsos végűek és alul lekerekítettek. Formailag vele azonos, azonban díszítetlen, a djursoi temetőből előkerült cikádapár,

93 és kőberakásos, valamint a gerincén granulációval díszített baeurepairei darab.

9/í A rekeszes technikát azonban itt a csömöri és györkönyi fibulákkal ellentétben csupán a szemek kiemelésére alkalmazták, a test díszítése viszont egy másik fontos hunkori lelettel mutat rokonságot.

95 Ugyanis ez a vésett, poncolt díszítés kapcsolatban áll az alsóausztriai Untersiebenbrunnban 1910-ben előkerült gazdag hun kori temetkezések egyikében talált fibulapárral (22. kép). A 2. sírból előkerült két vésett díszű cikáda fibula, a sírban nyugvó kislány aranyfiitteres öltözékét fogták össze.

96 A fibulák mellett a cikáda szárny és forma a hunkor kedvelt díszítőeleme, ez jól megfigyelhető az Iszkaszentgyörgy-zsidóhegyi aranylemezből készült dísznél, amely egy gazdag - de feldúlt - 5. századi női temetkezésből került elő.

97 A szélén, illetve a felületén keresztben lévő finom gyöngyhuzal azonosságot mutat az Északkelet-Magyarországon előkerült aranyból készült kisméretű fibulán látható díszítéssel,

98 valamint a lévai lószerszámoknál e szárnyforma tükröződik.

99 A hun uralom után továbbra is megfigyelhető a forma alkalmazása, melynek sajátos képviselői azok a méhformájú, szárnyukon kőberakásos díszek, amelyek a Tournai-i Childerich sírból kerültek elő (23. kép).

100 Chifletnek a mellékleteket bemutató 17. századi publikációjában 300 példányról olvashatunk, valójában csupán 89 RÓMER 1871.; BÓNA 1993a, 257., ahol felveti annak lehetőségét, hogy esetleg párja is volt a fabulának. 90 KISS 1991, 119-, 128-129.; BÓNA 1993a, 154., 107/2., 259. MNM 43.1884.3. 91 TÓTH 1993a, 33. 92 BÓNA 1993a, 257. 93 DIMITRIEV 1982, Ric. 3/5. 94 KÜHN 1935, 87., Taf. 21/13. 95 TÓTH 1993a, 33-, ahol a fibulát a 4/5. század fordulója körüli évtizedekre teszik és a Pontus vidéki műhelyekhez kapcsolják. 96 TÓTH 1993b, 36. 97 BÓNA 1971, 228., 268., 288., 4. kép. 9" BÓNA 1993a, 155., 107/1., 259. MNM 1.1883.399 BÓNA 1993b, 24. 1()<) WERNER 1983, 31-, Abb. 7-8. 122