Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)
Kisné Cseh Julianna–Prohászka Péter: Koracsászárkori opus interrasile lószerszámveret Brigetio–Szőnyből
légifényképeken sem látható egy esetleges tábor nyoma. 54 A korai auxiliáris tábort ugyanis azon sáncnyomok alapján, melyeket Barkóczi L. figyelt meg, a Dunaparton lokalizálhatjuk? 5 A lelőhelytől északra fekvő MOLAJ területén azonban számos közép- és későcsászárkorra datálható régészeti objektum és leletanyag került a felszínre az építkezések és a feltárások során. 56 Mivel a lelőhelyen korai táborra utaló nyomokat nem találtunk, ezért a szíjveret jó állapota és egészben történt megmaradása alapján több lehetősséggel számolhatunk: - így talán egy katona lovának szerszámzatáról szakadt le, de annak lehetőségként sem zárhatjuk ki, hogy egy korai lovastemetkezést rejthet ezen részen a föld. Ez a temetkezési szokás Pannoniában ritkán, de előfordul, amit a rusovcei 57 (Oroszvár), a tihanyi 58 és a mözs-kakasdombi 59 2-3. századra datálható temetkezések is mutatnak. Ebből a szempontból fontos, hogy a Szőny-Gerhát temető területén már bukkantak lósírok a felszínre. A MOLAJ területétől keletre, a korábbi Gerhát őrháztól a főút északi felén az 1930-as és 1940-es években egy 23. századi temető sírjai kerültek elő. 1944 júniusában a Gerhát-temető nyugati végében egy próbaásatáskor a hamvasztásos és csontvázas temetkezések között Barkóczi László két lósírt tárt fel, melyeket mellékleteik illetve a stratigráfiai helyzetük alapján a 2. század második felére datált. 60 Ezek alapján nem zárhatjuk ki temetkezéshez tartozását sem, azonban ennek eldöntéséhez ásatásokat kellene folytatni a területen. A tanulmányban közölt lószerszámveret ugyan szórványként és több darabra törve került elő, mégis lehetőséget nyújtott arra, hogy pontosítsuk az áttört korai lószerszámzat felszerelését, illetve Brigetio első századi hadtörténetét újabb adattal egészíthessük ki. 61 M Ld. a légiíenyképek kiértékelt eredményét VTSY 2000, 7. térkép. W BARKÓCZI 1951, 13., 9. 1. kép.; VISY 2000, 33. % PAULOVICS 1941.; BARKÓCZI 1949, 68-69.; BARKÓCZI 1951, 8-11. és ld. erről SZÁMADÓ 1997, 154-161, ahol részletes kutatástörténeti áttekintés található a területen végzett feltárásokról. S7 RADNÓTI-G ABLER 1982, 58-60. A publikáció alapján a temetkezés kora pontosan nem határozható meg. ™ PALÁGYI 1990, 34-45. 59 GAÁL 1977-1978, 34-36. és 75., ahol a szerző a 2-3. századi mellett a 4. századra való keltezést is nyitva hagyta. 60 BARKÓCZI 1948, 169-176. 61 A rajzokat Tatai Gábor készítette, segítségét ezúton is köszönjük. 11
