Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)
Borhy László–Számadó Emese: Beszámoló a Komárom/Szőny Vásártér 2. számú háznál 1999–2001 folyamán végzett feltárásokról;
Ez a tény megerősíti azt a feltételezésünket, miszerint a festett helyiség leégett erre utal a gazdasági helyiségben 20 és még az északi falszakasz keleti végénél talált erőteljes faszénréteg (pl. itt a küszöbfa elszenesedett, elégett maradványait megtaláltuk) is. Ez az égés azonban nem terjedt tovább (ezért nem találtunk itt az előzőhöz hasonló masszív faszénréteget), vagyis a terrazzopadlós és valószínűleg az ettől délre fekvő helyiségeket nem érintette. 21 A masszív terrazzopadló - a szelvény keleti fala előtt - még a római korban kikopott, vagy beszakadt, amit az épület akkori tulajdonosai egy tegula beépítésével javítottak meg. Ugyancsak beszakadt a terrazzo 0.6, 19-20. kép) — de már az épület összeomlása után - az északi és a déli falszakaszok előtt. 22 Az északi falszakasz és a szelvény fal - vagyis az 1999-ben kibontott felület déli vége - közötti 60 cm széles területen, a falszakaszhoz csatlakozva, kb. 20 cm magasan in situ pozíciójú falfestmények álltak, az észak-déli kőalapozáson lévő agyagtéglákból rakott felmenő falon: az állatbőrös és emberalakos díszítésű helyiség falképtöredékei. Az agyagtégla fal és az északi falszakasz keleti oldala előtt, részben a helyiségbe vezető küszöbre borult vastag omladékréteg tetejének elbontása után előkerült egy újabb delfin-ábrázolás (21. kép), valamint az 1999-ben talált emberalak (3. kép) folytatása: a kék tálcát tartó alak képmezőjéhez hasonlóan, vörössel keretezett képmező bal felső sarkában egy hengeres alakú edény látható, valamint alatta az 1999ben kiemelt jobb kézhez tartozó, eddig hiányzó mutatóujj utolsó perce. Az eddigi töredékek alapján valószínű, hogy ez a falkép egy nagy — vörös színe miatt valószínűleg agyagból készült - edényt az ujjai végén egyensúlyozva tartó, és abban valamilyen ételt szervírozó alakot ábrázol (22. kép). Az 5,4 m hosszan feltárt észak-déli irányú kőalapozás ezzel a 60 cm-es szakaszával együtt most már 6 m hosszúságban ismert. Mivel az alapozás északi felét a gazdasági helyiségben lévő kelet-nyugati irányú fal, déli felét pedig az udvaron feltárt ún. északi falszakasz zárja le, ez a 6 m-es alapfal az állat- és emberalakokkal festett falat 20 A festett helyiség leégésére utal még az omladékrétegben talált egységes faszénréteg, a vörösre átégett agyagtéglák és a megégett falfestmények. 21 Kovács Loránd Olivér megfigyelése és feltételezése szerint a leégés után a tulajdonosok összeszedték ingóságaikat és mindazt, amit még a későbbiekben hasznosíthattak: így a déli bejáratban lévő küszöbfát egyszerűen kihúzták a helyéről és elvitték. A habarcsban lévő lenyomatán kívül ugyanis semmilyen famaradvány nem került elő. 22 A beszakadás okának először a padló alatt észak-déli, vagy északnyugat-délkeleti irányban húzódó fűtőcsatornát tartottuk. A bontás során azonban a padló több helyen is beszakadt, de ezek a beszakadások egyértelműen állatjárások miatt történtek. A beszakadt padló alá Kovács Loránd Olivér digitális fényképezőgéppel befényképezett és a képek alapján több járatot is azonosított. A felvételekből a terrazzo és a járat anyaga is jól kivehető. Azt is megállapítottuk, hogy a járatokban fűtésre utaló szenes, füstös, vagy égett maradvány, lerakódás nem látszódik. így valószínűleg a padló az állatjárások és nem egy fűtőcsatorna miatt vékonyodott el és szakadt be - természetesen már az épület használaton kívül helyezése és összeomlása után. 89
