Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Vékonyné Vadász Éva: Az észak-dunántúli mészbetétes kerámia Esztergomi alcsoportjának települése Dunaalmás–Foktorokban

vagy Hatvan-tokodi, vagy ilyen leletanyaggal indul.

97 Az erődített, vagy magaslati települések többsége tehát nem, vagy nem csupán csak a klasszikus mészbetétes periódushoz köthető (ld. ehhez még alább). A kialakulás időtartamát illetően pedig véleményem szerint meghatározó a kora bronzkori helyi népesség alacsony népsűrűsége. Az egységes Esztergom csoport kialakulásáig jelentős népszaporulatot kell felKisné Cseh J. kigyűjtése alapján (KISNÉ CSEH 1999, 52-72.) a Dorogi járás területén 82 mészbetétes kerámiás lelőhely van. Közülük (a bizonytalan lelőhelyeket leszámítva) 29 lelőhely sorolható a Kisapostag, Kisapostag-Hatvan, Hatvan-Tokod kultúrákhoz ill. keveredik mészbetétes leletekkel. Az említett települések közül 5 a magaslati és erődített telep, melyek mindegyikén végeztek a legutóbbi időkben kutató feltárásokat (Sárisáp-Quadriburg kivételével). Ezek és a terepbejárások alapján három: NyergesújfaluTéglagyár (MRT 5. 15/3.), Tokod-Leshegy (TORMA 1972,; MRT 5 22/13.) és Sárisáp-Quadriburg (MRT 5. 19/16-17) hatvani ill. Hatvan-tokodi korú. Esztergom-Várhegy újabb leletanyaga most kerül a raktári nyilvántartásba - az általam látott leletek (jellegzetesen kevert késő magyarádi és késő mészbetétes anyag hozzá társuló füzesabonyi leletekkel) a késői időszakot képviselik - hasonlóan Süttő-Nagysánctető megfelelő sáncrétegéhez. Csak az utóbbi lelőhelyen van biztos adat a település „üzemelésére" a klasszikus időszakban, melyet legjobban a középső bronzkori kétrétegű sánc alsó, leégett sáncfeltöltése bizonyít (VÉKONY 2000, 179.). 42