Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Vékonyné Vadász Éva: Az észak-dunántúli mészbetétes kerámia Esztergomi alcsoportjának települése Dunaalmás–Foktorokban

Észak-dunántúli típus már nem jelenik meg magyarádi lelőhelyeken Szlovákiában (ami a történelmi események miatt érthető), találkozunk vele viszont az izai mészbetétes kerámiás temetőben, mégpedig (és csak itt!) a nagy méretű, hengeres nyakú urna különböző változatainak társaságában.

88 Láthatóan az edénytípus kronológiai problémákat is felvet, melynek gyökerei a késő magyarádi leletanyag pontos kronológiai helyzetének és kerámia készletének csak felületes meghatározásaira vezethető vissza

89 - valamint az izai és patincei temetők - szerintem - revízióra szoruló kormeghatározására.

90 Ezek a kérdések a foktoroki települést is érintik. Bizonytalanná teszik annak a viszonylag kis mennyiségű leletanyagnak a megítélését, melyek a korai halomsíros (17. tábla 6-11.) és a mészbetétes kerámiás telep érintkezési rétegében, szórványként kerültek elő (16. tábla.; 17. tábla 1-4.). Az itt ábrázolt leletek közül szinte csak a 17. tábla 5- fazék töredékének adhatjuk meg pontosan a korát - ez egy alpári típusú ferde (vagy félholdas) bütykös fazék töredéke.

91 Ansa lunátás fülű díszített korsónk 88 Lsd. 4. sír: DUSEK 1969, T. 14. 4. (e sír késői korát más lelet is feltételezted, pl. T. 15. 5.). A patincei temetőben a hengeres nyakú urnáknak igen nagy a változatossága, melyek feltehetően kisebb időrendi különbségeket is jelentenek. 89 Valójában Tociktól igen szűkszavú információkat kaphatunk a Nitriansky-hrádoki gödrök korát illetően (TOCIK 1978-1981, BI Hl 47-48., 90-91.). Számos esetben pedig adott kormeghatározásai nehezen értelmezhetőek, különösen a kései időszakkal kapcsolatban. Nem lehet tudni, hogy kort illetően mit ért a klasszikus időszak fiatalabb fázisán, az ezt követő fiatalabb magyarádi település időszakán, melyhez végül még egy legfiatalabb periódus is csatlakozik (im. 90-91.). Még inkább homályban marad, milyen alapon választja, különíti el ezeknek a bizonytalan szakaszoknak a leletanyagát. Nem könnyíti meg lényegesen a helyzetet az sem, ha a megjelölt időszakhoz (meglehetősen hiányosan) besorolt gödrök leleteit áttekintjük (ezt igen hosszadalmassá teszi a gödrök szektorok szerinti közlése, s a minőségileg sok kívánnivalót hagyó fotók). Mondandóm egy példával érzékeltetném. Hiába jelöli meg pl. a J/10 szektor 120. gödrét a legfiatalabb korúnak (im. 48., T. 156. 1-5.), a kevés lelet az általa „idegen hatásnak" nevezett anyagot képviseli vagyis ezekből a leletekből nem nyerünk valós képet a legfiatalabb korú magyarádi edényművességről. Más helyen (im. 90-91.) a település (a szóban forgó szektorok rétegsora?) a fiatalabb (?) fázisba sorol oly gazdag anyagú gödröket, mint pl. E/7 40. (T. 92. 20. - T. 95. 9.), J/28 176. (T. 156. 23. - 158.), vagy K/ 22 262. (T. 174. 19. - T. 177. 19.). Ezeknek a gödröknek a korát a szerző így jelöli: „diese hängen mit der jüngeren Stufe der Siedlung zusammen" (im. 90.). Említés sem esik azonban arról, hogy ezek a gödrök milyen időrendi viszonyban vannak pl. az említett 120.-sal „die an Hand der Funde zu den jüngsten Kulturgruben gehört" im. 48. (több legfiatalabb jelzővel ellátott gödörrel nem találkoztam). Távol álljon tőlem az általam igen tisztelt szerző munkájának alábecsülése. De be kell ismerni, hogy nehéz, és nem problémamentes feladat előtt áll az, aki a Magyarád kultúra belső kronológiai és tipológiai tagolásában tiszta képet kíván nyerni. A szerző által meghatározott korjelző típusok hiányában ugyanis igen nehéz megkülönböztetni egymástól az átlagosan használt klasszikus, fiatalabb klasszikus és legfiatalabb magyarádi kerámiát. S mivel a Dunántúlon előforduló edények többsége ilyen, elvész sokszor az a segítség, melyet a magyarádi kerámia adhatna a problémás mészbetétes leletanyag keltezésében. 90 , Vö. 106. j. 91 Lsd. Alpár: BÓNA 1992, 217., T. 17. 4-5.; Soroksár-Várhegy: ENDRŐDI 1999, Fig. 10. 1. (Meg kell jegyezni, hogy ezeken a fazekakon a ferde benyomkodott léc mindig a peremből indul ki.) 39