Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Katona Imre: A tatai fajansz-, kőedény- és porcelánkészítés a 18. század közepétől az 1900-as évekig

tunk, Mentsinger Márton festő, akinek Terézia nevű lányát 1773- november 17-én keresztelte Kuny (Kunigh) Domokos és testvére, Hermann Terézia. Különben Mentsinger az anyakönyvek egyik leggyakoribb szereplője. Gyermekeik komái több­nyire a Kuny testvérek, Hermann Teréz és ifjabb Kuny Domokos vagy Domokos és édesanyja, Frank Krisztina voltak 1778-ban. A keresztelési anyakönyv 1776. évi kötetében, december 25-én találkozunk ismét Mentsinger Márton gyári festővel, akinek és Wagner Mária nevű feleségének ekkor kereszteli Ádám nevű fiacskáját a fiatal Kuny Domokos és mostohatestvére, Hermann Terézia (408. oldal). Mentsinger festő többi gyermekeinek komaságát is a fiatal Kuny és Terézia nevű mostohatestvére vállalták, majd Kuny és Perczel Erzsébet nevű fele­sége. 1777-ben két festő is feltűnik Tatán: Fajtger Pál és Radiel (Ragyil) János. Utóbbi két gyermekének keresztelését is Tatán anyakönyvezték és mindkét esetben a fiatal Kuny Domokos és Frank Krisztina látták el a keresztszülői teendőket. Akik tehát csupán csak egy festő kezemunkájának tartják a korabeli tatai készítményeket, téved­nek, mert mint láthatjuk, Radielen kívül még két festőről és egy Springer Adalbert nevű, ugyancsak ott dolgozó munkásról tudunk, s ez a szám csak körülbelülinek mondható az anyakönyvi bejegyzések viszonylagossága miatt. Springer Adalbert 1778. január 12-én temette negyedéves fiacskáját, Ferencet. Abból, hogy a keresztelési anya­könyvekben a jelzett időben neve nem található, arra következtethetünk, hogy Radiellel és társaival együtt 1777 végén, 1778 elején érkezhettek Tatára. Arról, hogy a Morva vidékről vagy Elszászból érkeztek-e Holicsra, megoszlanak a vélemények. Akik sze­rint a Morva vidékről való volt, azzal érvelnek, hogy a holicsi munkásjegyzékekben szereplő Hradil nevű személlyel lehet azonos. Ez azonban alig valószínű, mert nevét franciásan Ragyilnak ejtették és nem Radielnek, mint ez nevének különböző anyakönyvi bejegyzéseiből kiderül. Figye­lemre méltó, hogy feleségét, aki nevéből kivehetően francia nő volt, az anyakönyvek hol Anna Mária Boulangnak, hol pedig Pulangnak említik. A két festő, Radiel János és Mentsinger Márton szoros szálakkal kötődtek az ifjú Kunyhoz: gyermekeik komaságát mindig ő látta el, hol anyjával, Frank Krisztinával, hol mostohatestvérével, Hermann Terézzel vagy feleségével, Perczel Erzsébettel. A gyár virágkora 1777 után következett be az ott letelepült szakemberek tevé­kenységének eredményeként. 1785-ben már tizenketten dolgoztak benne, s az üzem összesen kétezer forintot termelt. Az 1812-es jelentés is említi az üzemet. Termelése 1817-re visszaesett, s csak öt fő dolgozott benne és nyolcezer forint értékű árut termelt. Ekkor már Hermann Teréz, özv. Schlögl Györgyné vezette a gyárat. Komárom megye 1817-es jelentése szerint ekkor még ón, ólom, só és homok összetételű, tehát fehér fedőmázt használt edénye­inek fedésére. 335

Next

/
Thumbnails
Contents