Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Katona Imre: A tatai fajansz-, kőedény- és porcelánkészítés a 18. század közepétől az 1900-as évekig

tunk, Mentsinger Márton festő, akinek Terézia nevű lányát 1773- november 17-én keresztelte Kuny (Kunigh) Domokos és testvére, Hermann Terézia. Különben Mentsinger az anyakönyvek egyik leggyakoribb szereplője. Gyermekeik komái többnyire a Kuny testvérek, Hermann Teréz és ifjabb Kuny Domokos vagy Domokos és édesanyja, Frank Krisztina voltak 1778-ban. A keresztelési anyakönyv 1776. évi kötetében, december 25-én találkozunk ismét Mentsinger Márton gyári festővel, akinek és Wagner Mária nevű feleségének ekkor kereszteli Ádám nevű fiacskáját a fiatal Kuny Domokos és mostohatestvére, Hermann Terézia (408. oldal). Mentsinger festő többi gyermekeinek komaságát is a fiatal Kuny és Terézia nevű mostohatestvére vállalták, majd Kuny és Perczel Erzsébet nevű felesége. 1777-ben két festő is feltűnik Tatán: Fajtger Pál és Radiel (Ragyil) János. Utóbbi két gyermekének keresztelését is Tatán anyakönyvezték és mindkét esetben a fiatal Kuny Domokos és Frank Krisztina látták el a keresztszülői teendőket. Akik tehát csupán csak egy festő kezemunkájának tartják a korabeli tatai készítményeket, tévednek, mert mint láthatjuk, Radielen kívül még két festőről és egy Springer Adalbert nevű, ugyancsak ott dolgozó munkásról tudunk, s ez a szám csak körülbelülinek mondható az anyakönyvi bejegyzések viszonylagossága miatt. Springer Adalbert 1778. január 12-én temette negyedéves fiacskáját, Ferencet. Abból, hogy a keresztelési anyakönyvekben a jelzett időben neve nem található, arra következtethetünk, hogy Radiellel és társaival együtt 1777 végén, 1778 elején érkezhettek Tatára. Arról, hogy a Morva vidékről vagy Elszászból érkeztek-e Holicsra, megoszlanak a vélemények. Akik szerint a Morva vidékről való volt, azzal érvelnek, hogy a holicsi munkásjegyzékekben szereplő Hradil nevű személlyel lehet azonos. Ez azonban alig valószínű, mert nevét franciásan Ragyilnak ejtették és nem Radielnek, mint ez nevének különböző anyakönyvi bejegyzéseiből kiderül. Figyelemre méltó, hogy feleségét, aki nevéből kivehetően francia nő volt, az anyakönyvek hol Anna Mária Boulangnak, hol pedig Pulangnak említik. A két festő, Radiel János és Mentsinger Márton szoros szálakkal kötődtek az ifjú Kunyhoz: gyermekeik komaságát mindig ő látta el, hol anyjával, Frank Krisztinával, hol mostohatestvérével, Hermann Terézzel vagy feleségével, Perczel Erzsébettel. A gyár virágkora 1777 után következett be az ott letelepült szakemberek tevékenységének eredményeként. 1785-ben már tizenketten dolgoztak benne, s az üzem összesen kétezer forintot termelt. Az 1812-es jelentés is említi az üzemet. Termelése 1817-re visszaesett, s csak öt fő dolgozott benne és nyolcezer forint értékű árut termelt. Ekkor már Hermann Teréz, özv. Schlögl Györgyné vezette a gyárat. Komárom megye 1817-es jelentése szerint ekkor még ón, ólom, só és homok összetételű, tehát fehér fedőmázt használt edényeinek fedésére. 335