Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Vékonyné Vadász Éva: Az észak-dunántúli mészbetétes kerámia Esztergomi alcsoportjának települése Dunaalmás–Foktorokban

Bóna szerint a hasonló alföldi példányok (Id. Pl. Alpár) utalnak. 64 E leletek időrendi helyzetének megítésésénél az alábbiakat kell figyelembe vennünk: 1. A peremek bütykös díszítése - főleg a hordó alakú csuprokon és az egyszerű fordított csonkakúpos vagy félgömbös tálkákon - a mészbetétes edénymúvességben már a korai időszak­ban is gyakori; 2. A bütykös vagy csücskös peremű fazekakat a hatvan kultúrában is használták. A legjobb példákat erre Malé-Kosihy törökdombi telepének III. B-C réte­geiben és azok gödreiben találjuk. 65 Mint ahogy azonban arra Toéik is felhívta a figyelmet, ez a fazék a mészbetétes-magyarádi kevert IV A-B „horizont" egyik igen gyakori edénye. 66 S bár a IVA réteg hatvani leletei későbbiek a III. B-C rétegeinél - a valódi késő hatvani és késő füzesabonyi „keverék népesség" jellegzetes - és sajnos problematikus keltezésű - anyagának előfordulási rétege a IVB. 67 S mint a Török­Bóna foglalkozott legtöbbet az alpári leletek kapcsán ezzel a településeken legnagyobb számban kép­viselt - s méltánytalanul elhanyagolt - edényformával (BÓNA 1992, 67., 69-70.). Fejtegetéseinek ­melybe a kelebiai temető fazekainak vizsgálatát is bevonta - summázata lényegében az, hogy a bütykös peremű fazekak csak a Vatya-koszideri időszakra jellemzők - a klasszikus Vatya - III. „előzmények" (? ­ez a kifejezés számomra véleményének „értelmét" kissé megnehezíti) peremét még bütyök vagy kihú­zott csücsök nem díszítette. Valójában hasonló nézetet fejt ki korábbi munkájában is (BÓNA 1975, 66­67.), azonban már itt is észlelhető némi kétértelműség: a jellegzetes középső bronzkori (?) fazékformák felsorolásánál többségében perembütyök nélküli edényeket említ - melyek változatlan továbbélését a Koszider periódusban mind perembütykös fazekak felsorolásával illusztrálja. Fejtegetéseit itt azzal ko­ronázza, hogy összes példáját az általa meghatározott Vatya III. periódusú lelőhelyekről veszi. Figye­lemre méltó ugyanakkor számomra az a megjegyzése, hogy az újhartyáni leletek közt megjelenő pe­rembütykös fazekat (im. 30., Abb. 4. 12.) a késő Hatvan kultúrával hozza kapcsolatba. Természetesen az ma már köztudott, hogy a felsorolt ellentmondások miből fakadtak - az azonban sajnálatos, hogy a Vatya III. és a közvetlen utána következő időszak leletanyagának elválasztásában jelenleg is mennyi nehézség és meghatározhatatlan tényező akad. Célszerűbb itt egyértelműbb rajzaival a korábbi közleményből idézni: TOCIK 1961, 29-, Abb. 10. 3-4., 18. Az I. szektor IVA rétegében a sajnos sok „szórvány" hatvani anyagot itt mellőzve, hatvaninak határozha­tók meg az alábbi gödrök (TOClK 1981) 3. g.: T. 18. 1-3., 4. g. T. 18. 4-5., 5. g.: T. 18. 15-22., 8. g.: T. 20. 1-11. - ezt az anyagot inkább korai mészbetétesnek nevezném); 12. g.: T. 21. 3-11. (meghatározás az előbbi); 13- g.: T. 21. 12-16.; a IVA rétegben egyetlen gödör sorolható a mészbetétes edényművesség­hez, a 8. (T. 19- 20-26.). Véleményem szerint anyagával ez a réteg szorosan kötődik az előzőhöz: leletanyaga ennek is meghatározóan hatvani, s nem a benne lévő mészbetétes leletek jelzik (T. 18. 11. (?) T. 19. 10., 19-, 23., T. 20. 9-, 13.) lényegét. Ezért én a törökdombi IVA réteget nem sorolnám a mészbetétes-magyarádi „kevert horizontba". A IIIC és a IVA réteg közeli egyidejűségét jelzi a mindket­tőben előforduló aunjetitzi kis csészetöredék (T. 15. 27., T. 21. 2.). Korukat a legkifejezőbben úgy tudom meghatározni, hogy megközelítően a foktoroki ház alsó szintjével azonosak. TOClK 1981, 264. A IVB réteg eltérését a IVA-tól egy jellegzetes leletkör megjelenése jelzi: ezeket jó érzéssel már Toéik is (TOOK 1981, 265.) részben késő hatvani leleteknek jelöli meg. Ez a körárkolt bütykös, árkolt kerámia sok kronológiai problémát vet fel, mellyel Kovács foglalkozott a legrészletesebben (KOVÁCS 1989c, 16­19.). A Zagyva és Ipoly közti területről több szórványleletet ismertetve a MNM gyűjteményéből (jó néhány esetben a törökdombi IVB réteg szóban forgó anyagával teljesen megegyező anyagról van itt szó) megállapítja, hogy bár a leletek jó része a középső bronzkor 3. periódusát képviseli, számos edény már a középső bronzkor 2. klasszikus füzesabonyi leletei közt is előfordul. Ha a kérdést Törökdomb 32

Next

/
Thumbnails
Contents