Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Vékonyné Vadász Éva: Az észak-dunántúli mészbetétes kerámia Esztergomi alcsoportjának települése Dunaalmás–Foktorokban

Bóna szerint a hasonló alföldi példányok (Id. Pl. Alpár) utalnak.

64 E leletek időrendi helyzetének megítésésénél az alábbiakat kell figyelembe vennünk: 1. A peremek bütykös díszítése - főleg a hordó alakú csuprokon és az egyszerű fordított csonkakúpos vagy félgömbös tálkákon - a mészbetétes edénymúvességben már a korai időszakban is gyakori; 2. A bütykös vagy csücskös peremű fazekakat a hatvan kultúrában is használták. A legjobb példákat erre Malé-Kosihy törökdombi telepének III. B-C rétegeiben és azok gödreiben találjuk.

65 Mint ahogy azonban arra Toéik is felhívta a figyelmet, ez a fazék a mészbetétes-magyarádi kevert IV A-B „horizont" egyik igen gyakori edénye.

66 S bár a IVA réteg hatvani leletei későbbiek a III. B-C rétegeinél - a valódi késő hatvani és késő füzesabonyi „keverék népesség" jellegzetes - és sajnos problematikus keltezésű - anyagának előfordulási rétege a IVB.

67 S mint a TörökBóna foglalkozott legtöbbet az alpári leletek kapcsán ezzel a településeken legnagyobb számban képviselt - s méltánytalanul elhanyagolt - edényformával (BÓNA 1992, 67., 69-70.). Fejtegetéseinek melybe a kelebiai temető fazekainak vizsgálatát is bevonta - summázata lényegében az, hogy a bütykös peremű fazekak csak a Vatya-koszideri időszakra jellemzők - a klasszikus Vatya - III. „előzmények" (? ez a kifejezés számomra véleményének „értelmét" kissé megnehezíti) peremét még bütyök vagy kihúzott csücsök nem díszítette. Valójában hasonló nézetet fejt ki korábbi munkájában is (BÓNA 1975, 6667.), azonban már itt is észlelhető némi kétértelműség: a jellegzetes középső bronzkori (?) fazékformák felsorolásánál többségében perembütyök nélküli edényeket említ - melyek változatlan továbbélését a Koszider periódusban mind perembütykös fazekak felsorolásával illusztrálja. Fejtegetéseit itt azzal koronázza, hogy összes példáját az általa meghatározott Vatya III. periódusú lelőhelyekről veszi. Figyelemre méltó ugyanakkor számomra az a megjegyzése, hogy az újhartyáni leletek közt megjelenő perembütykös fazekat (im. 30., Abb. 4. 12.) a késő Hatvan kultúrával hozza kapcsolatba. Természetesen az ma már köztudott, hogy a felsorolt ellentmondások miből fakadtak - az azonban sajnálatos, hogy a Vatya III. és a közvetlen utána következő időszak leletanyagának elválasztásában jelenleg is mennyi nehézség és meghatározhatatlan tényező akad. Célszerűbb itt egyértelműbb rajzaival a korábbi közleményből idézni: TOCIK 1961, 29-, Abb. 10. 3-4., 18. Az I. szektor IVA rétegében a sajnos sok „szórvány" hatvani anyagot itt mellőzve, hatvaninak határozhatók meg az alábbi gödrök (TOClK 1981) 3. g.: T. 18. 1-3., 4. g. T. 18. 4-5., 5. g.: T. 18. 15-22., 8. g.: T. 20. 1-11. - ezt az anyagot inkább korai mészbetétesnek nevezném); 12. g.: T. 21. 3-11. (meghatározás az előbbi); 13- g.: T. 21. 12-16.; a IVA rétegben egyetlen gödör sorolható a mészbetétes edényművességhez, a 8. (T. 19- 20-26.). Véleményem szerint anyagával ez a réteg szorosan kötődik az előzőhöz: leletanyaga ennek is meghatározóan hatvani, s nem a benne lévő mészbetétes leletek jelzik (T. 18. 11. (?) T. 19. 10., 19-, 23., T. 20. 9-, 13.) lényegét. Ezért én a törökdombi IVA réteget nem sorolnám a mészbetétes-magyarádi „kevert horizontba". A IIIC és a IVA réteg közeli egyidejűségét jelzi a mindkettőben előforduló aunjetitzi kis csészetöredék (T. 15. 27., T. 21. 2.). Korukat a legkifejezőbben úgy tudom meghatározni, hogy megközelítően a foktoroki ház alsó szintjével azonosak. TOClK 1981, 264. A IVB réteg eltérését a IVA-tól egy jellegzetes leletkör megjelenése jelzi: ezeket jó érzéssel már Toéik is (TOOK 1981, 265.) részben késő hatvani leleteknek jelöli meg. Ez a körárkolt bütykös, árkolt kerámia sok kronológiai problémát vet fel, mellyel Kovács foglalkozott a legrészletesebben (KOVÁCS 1989c, 1619.). A Zagyva és Ipoly közti területről több szórványleletet ismertetve a MNM gyűjteményéből (jó néhány esetben a törökdombi IVB réteg szóban forgó anyagával teljesen megegyező anyagról van itt szó) megállapítja, hogy bár a leletek jó része a középső bronzkor 3. periódusát képviseli, számos edény már a középső bronzkor 2. klasszikus füzesabonyi leletei közt is előfordul. Ha a kérdést Törökdomb 32