Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Fülöp Éva: Agrártörténeti kutatás a közgyűjteményekben

- néprajz közlekedés, teherszállítás (kutatási tárgya lehet a néprajznak, agrártörténetnek, technikatörténetnek egyaránt) - technikatörténet munkaeszközök (a parasztbirtok eszközkészletével elsődlegesen a néprajztudomány foglalkozik, e tárgyakat a néprajzi múzeumok gyűjtik) - természettudomány (a növény- és állattan az érintkezési terület, s pl. a műtrágyázás fejlődéstörténete a kémiai tudományok fejlődésével függ össze) - oktatástörténet - demográfia - statisztika - nyelvészet földrajzi nevek, helynevek: határhasználat, dűlőnevek szókincsváltozások (a paraszti élet változásainak is tükre, pl. az eszközváltás kapcsán) - képzőművészet és fotóművészet szociofotók a Mezőgazdasági Múzeum évek óta megrendezi a ,,Mezőgazdaság a képzőművészetben " című tárlatokat, de történeti aspektusban tekintve az ábrázolásokat, megemlíthetjük pl. a középkori kalendáriumok, hóráskönyvek mezei munka ábrázolásait is. A kutatások bázisát természetesen e tudományágnál is a tárgyi és írott források adják, utóbbiak esetében a primer/elsődleges és másodlagos dokumentumok. A tárgyi anyagot a közgyűjtemények közül alapvetően a múzeumok gyűjtik és őrzik. A terület szakmúzeumai közé az országos gyűjtőkörű Mezőgazdasági Múzeum és filiái tartoznak (a gépgyűjtemények általában szakiskolákhoz kapcsoltan jöttek létre, s itt az oktatási rendszer változásai befolyásolhatják a gyűjtemények sorsát). Az országos múzeumok közül azonban nem hagyhatjuk ki a Néprajzi Múzeum és a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum említését sem. Az önkormányzati (városi, megyei szervezeti keretben működő) múzeumok néprajzi osztályok/gyűjtemények és helytörténeti gyűjtemények keretében őrizhetnek főként agrártörténeti emlékeket. (Ám, ha a fentebb felsorolt egyéb szakterületekre utalunk, pl. akár a Magyar Nemzeti Galéria középkori gyűjteményét is vizsgálhatjuk ilyen szempontból is, keresve az állat- és növényábrázolásokat, mezei munkákat, eszközöket megörökítő jeleneteket.) Fontos bázisát jelenthetik azonban az agrártörténeti kutatásoknak a tárgyi anyag mellett, a múzeumi adattárak. így pl. a Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Főosztálya keretében működő Adattár 18 tematikai egységbe sorolt gyűjteménye negyedmilliót meghaladó darabszámmal tartalmaz dokumentumokat mezőgazdaságunk múltjára vonatkozóan. A múzeum a gyűjteményt az 1960-as években hozta létre és azóta gyarapítja. A kutatókat földrajzi, név- és egyéb mutatók segítik, s a dokumentumok tematikus keresőkartonjainak rendszerét Wellmann Imre és Balassa Iván az ETO 325