Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)
Számadó Emese–Vértes László: „A tiszta ész logikájának gyakorlati alkalmazása.” Az Igmándi keserűvíz nyomában
gát. 16 Természetesen ő is foglalkozott a keserűvízzel: először szakszerű kutatások alapján megtalálta a forrás fő ereit, 17 majd 1880-ban átvette édesapjától a gyógyszertár és a keserűvíz-telep vezetését. 18 Schmidthauer Lajos 1913- május 4-én kérelmet adott be Komárom Szabad Királyi Város Építészeti és Szépítészeti Bizottságának, mely szerint Komárom-Újvárosban (értsd ma: Dél-Komárom) az Igmándi út 1. szám alatti saját telkén építkezni szeretne. 19 Az építkezésért Hajagos Andor 20 okleveles építőmester volt a felelős. A Bizottság május 7-én tartott ülésén az „egy keserűvíz üzemhez szükséglendő épület" építését megtárgyalta, 21 és Komárom Szabad Királyi Város Tanácsa elé terjesztette. A Tanács május 13-i ülésén a bemutatott tervrajzok alapján engedélyezte az építkezést (8. kép). 22 Mivel ez az újonnan épített földszintes és alápincézett épület nem lakás, hanem töltő telep (9. kép) - azaz műhely - célját szolgálta, Schmidthauer Lajos 1913. október 20-án 15 évre kérvényezte a községi pótadómentességet. 23 Komárom-Újváros főutcáján, a vasút közvetlen szomszédságában, a Dunai kikötő közelében létesített palackozó és szétküldési telep lehetővé tette, hogy a már külföldön is ismert kiváló hatású gyógyvíz vasúton és hajón is az ország minden részébe és külföldre is könnyűszerrel szállítható legyen. 24 A gyógyvizet a komáromi palackozóhelyre lajtos kocsikon vitték, ahol 2-3 m 3 űrtartalmú faládákba gyűjtötték a palackozáshoz. A palackozáshoz használt üveget csehországi üveggyárakból szerezték be. Mindig csak új üveget használtak. A töltőteremből faládákban szállították tovább a megtöltött palackokat. Közéjük zsúpot szorítottak, nehogy a rázkódásnál összetörjenek. A zsúpot az Esztergomi Érsekség csémi birtokán szerezték be. Itt a zsúpnak szánt mennyiségű rozst kézzel verték ki, így szép szálas rozsszalmát nyertek. 25 16 O'SVÁTH 1938, 871. 17 SURÁNYI 1989, 2. 18 MÁCZA 1992, 38. 19 Schmidthauer Lajos kérelme Komárom szabad királyi város építészeti és szépítészeti bizottságához - 58/ 1913 in: Státny Okresny Archív v Komárne. 20 Hajagos Andor a század elején Komárom jónevű építőmestere volt. Nevéhez fűződik többek között a Városháza (1928/29) és a mai Jókai Mór Városi Könyvtár épületének (eredetileg családi ház) az építése is. 21 Jegyzőkönyv Komárom szabad királyi város építészeti és szépítészeti bizottságának 1913- évi május hó 7-én tartott üléséről. 6642/1913 - Státny Okresny Archív v Komárne. Köszönetet mondunk Lakatos Veronikának, a levéltár igazgatónőjének. 22 Komárom szabad királyi város Tanácsa 6642/t. 1913. sz. véghatározata. - Státny Okresny Archív v Komárne 23 A pótadómentesség megadását Komárom szabad királyi város mérnöki hivatala is javasolta 2079/1913 mhsz-ú iratában - Komárom-Esztergom megyei Levéltár Komáromi Fióklevéltára. Ezúton mondunk köszönetet Kürthy Annának, a levéltár munkatársának, aki alapos és fáradhatatlan kutatómunkával segítette e tanulmány és a kiállítás létrejöttét. 24 OSVÁTH 1938, 637. 25 Dr. Alföldi Kálmán információja. 300
