Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Vékonyné Vadász Éva: Az észak-dunántúli mészbetétes kerámia Esztergomi alcsoportjának települése Dunaalmás–Foktorokban

változhatott, a nehéz munkát végző mindenkori ember kiváló természeti környezet­ismeretével egyetemben. A néprajzi „analógiákból" levonható még az a következte­tés is, hogy a veremház használata nem pusztán a szegénység, hanem sokkal inkább egy meghatározott, nem helyhez kötött életmód jele. S ezt a következtetést használ­tam fel az itt élő közösség életvitelének meghatározásában. A ház jelenségeire alapozott alapvetően két fázisú használatára a bizonyítékot a továbbiakban a leletanyagban kerestem. Mielőtt a két szintre szétválasztott leletanya­got ismertetem, szükségesnek látom az alábbiakat megjegyezni. 1. Ebben a munkában bár a teljes leletanyagot ismertetem, nem adom annak teljes elemzését. A hangsúlyt a szerintem kormeghatározó töredékekre helyezem. 2. A közlésben nagyobb hangsúlyt fektettem a mészbetétes díszítésű kerámiára. Az előkerült töredékekből itt szinte az összes példány közölt. A szóban forgó edény­töredékek azonban a teljes leletanyagnak kb. 1/10-ét képezik. A ház - és az egész telepanyag - döntő többségét díszítetlen „finom" és a durva házikerámia alkotja. Utóbbiakat oly durvára tört kerámiazúzalékkal vagy kaviccsal soványították, hogy az edény anyagát szinte porlékonnyá tette. Ezek,a legtöbb esetben még az edény típu­sát meghatározni sem engedő cserepek közlésre alkatmatlanok voltak. Alapjaiban tehát mellékelt rajzos tábláim hamis képet festenek a ház edénykészletének összeté­teléről. 3. A ház felső és alsó szintjében a leletanyag mennyisége lényegesen eltért: a felső szint leletanyaga sokszorosa volt az alsóénak. Táblaösszeállításomban ez az arány sem tükröződik. A felső szint gazdag leletanyagában igen sok volt az azonos típusú edényből származó töredék. Ugyanakkor az alsó szint kevesebb leletanyaga sokkal változatosabbnak mutatkozott, így a közlésben nagyobb „merítésre" adott lehetősé­get. 4. A ház szintekre választott leletanyagának ismertetésébe belevonom a többi „objektum" megfelelő korú anyagát is. E szerint csak utalás történik a részben már ismertetett leletekre, ugyanakkor sor kerül nem a házból, hanem máshonnan szárma­zó, még nem említett megfelelő korú leletanyag tárgyalására is. Az alsó szint leletei A szint meghatározó, korjelző edénytöredékei igen erős kora bronzkor végi gyö­kereket mutatnak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy e kerámia mellett megközelítő­leg hasonló arányban előkerültek itt a mészbetétes edényművesség nagy általános­sággal a klasszikus időszakra keltezhető cserepei is (pl.: 7. tábla 1-5.; 8. tábla 1., 3-6., 9-12.). A rekonstruálható edénytípusok nem mutatnak nagy változatosságot: többnyi­re a szokványos, tölcséres nyakú urnák, kisebb csuprok, korsó-, bögre- és csészetö­redékek (ezek elkülönítése a pici, kis peremszakaszú töredékek miatt nehéz) és tálak töredékeivel számolhatunk. A felső szint anyagával ezeket az adatokat összevetve 24

Next

/
Thumbnails
Contents