Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)
Vékonyné Vadász Éva: Az észak-dunántúli mészbetétes kerámia Esztergomi alcsoportjának települése Dunaalmás–Foktorokban
változhatott, a nehéz munkát végző mindenkori ember kiváló természeti környezetismeretével egyetemben. A néprajzi „analógiákból" levonható még az a következtetés is, hogy a veremház használata nem pusztán a szegénység, hanem sokkal inkább egy meghatározott, nem helyhez kötött életmód jele. S ezt a következtetést használtam fel az itt élő közösség életvitelének meghatározásában. A ház jelenségeire alapozott alapvetően két fázisú használatára a bizonyítékot a továbbiakban a leletanyagban kerestem. Mielőtt a két szintre szétválasztott leletanyagot ismertetem, szükségesnek látom az alábbiakat megjegyezni. 1. Ebben a munkában bár a teljes leletanyagot ismertetem, nem adom annak teljes elemzését. A hangsúlyt a szerintem kormeghatározó töredékekre helyezem. 2. A közlésben nagyobb hangsúlyt fektettem a mészbetétes díszítésű kerámiára. Az előkerült töredékekből itt szinte az összes példány közölt. A szóban forgó edénytöredékek azonban a teljes leletanyagnak kb. 1/10-ét képezik. A ház - és az egész telepanyag - döntő többségét díszítetlen „finom" és a durva házikerámia alkotja. Utóbbiakat oly durvára tört kerámiazúzalékkal vagy kaviccsal soványították, hogy az edény anyagát szinte porlékonnyá tette. Ezek,a legtöbb esetben még az edény típusát meghatározni sem engedő cserepek közlésre alkatmatlanok voltak. Alapjaiban tehát mellékelt rajzos tábláim hamis képet festenek a ház edénykészletének összetételéről. 3. A ház felső és alsó szintjében a leletanyag mennyisége lényegesen eltért: a felső szint leletanyaga sokszorosa volt az alsóénak. Táblaösszeállításomban ez az arány sem tükröződik. A felső szint gazdag leletanyagában igen sok volt az azonos típusú edényből származó töredék. Ugyanakkor az alsó szint kevesebb leletanyaga sokkal változatosabbnak mutatkozott, így a közlésben nagyobb „merítésre" adott lehetőséget. 4. A ház szintekre választott leletanyagának ismertetésébe belevonom a többi „objektum" megfelelő korú anyagát is. E szerint csak utalás történik a részben már ismertetett leletekre, ugyanakkor sor kerül nem a házból, hanem máshonnan származó, még nem említett megfelelő korú leletanyag tárgyalására is. Az alsó szint leletei A szint meghatározó, korjelző edénytöredékei igen erős kora bronzkor végi gyökereket mutatnak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy e kerámia mellett megközelítőleg hasonló arányban előkerültek itt a mészbetétes edényművesség nagy általánossággal a klasszikus időszakra keltezhető cserepei is (pl.: 7. tábla 1-5.; 8. tábla 1., 3-6., 9-12.). A rekonstruálható edénytípusok nem mutatnak nagy változatosságot: többnyire a szokványos, tölcséres nyakú urnák, kisebb csuprok, korsó-, bögre- és csészetöredékek (ezek elkülönítése a pici, kis peremszakaszú töredékek miatt nehéz) és tálak töredékeivel számolhatunk. A felső szint anyagával ezeket az adatokat összevetve 24