Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Hajagos József: Hídfő a semmibe – A párkányi és esztergomi erődítési munkálatok 1849 júniusában

munkálatokban hídépítésben jártas mérnök kiküldésével a Közmunka és Közleke­désügyi Minisztérium is részt vett. 18 A szükséges munkaerőt a sáncok építéséhez és a vasúti pálya helyreállításához szintén Palkovics biztosította. Palkovics teendőihez tar­tozott ezen kívül a Vácra vezető közutak helyreállítása is. Ezt Esztergom vármegyére és városra támaszkodva már nem tudta megoldani, ezért ebben közreműködésre szólította fel a szomszédos Hont vármegyét is. Problémát jelentett Palkovics számára az is, hogy a komáromi erődítési munkálatokhoz is kellett szakembereket biztosíta­nia. 19 Az erődítési munkálatok befejezésére, a munkálatok előrehaladása ellenére azon­ban már nem nyílt lehetőség. A magyarok támadása a Vág mentén június 16-án Zsigárdnál, majd június 20-21-én Perednél vereséggel végződött. Bekövetkezett júni­us közepén az orosz főerők támadása is Galícia felől. Ebben a helyzetben június 26­án Görgei a minisztertanáccsal elfogadtatta a főerők komáromi összpontosításának a tervét. Ennek következtében az I., II. és III. hadtesteknek nem Esztergom, hanem Komárom felé kellett venni az útjukat. Ezt sürgetővé tette Haynau csapatainak a Dunától délre megindult előrenyomulása is, akik június 28-án Győrnél vereséget mértek a jóval kisebb létszámú magyar erőkre. Ilyen körülmények között a párkányi sánctábor értelmét veszítette. A Központi Hadműveleti Iroda utasította is May őrna­gyot a munkálatok félbeszakítására, a hajóhíd és a sáncok elrombolására, illetve az odarendelt ütegnek a Komáromba történő visszaküldésére. (Török Ignác ezekben a napokban Pesten tartózkodott.) Maynak személyesen is be kellett vonulnia Komá­romba. May azonban meglehetősen késlekedve, csak július 2-án kapta meg az utasí­tásokat. Ennek az az oka, hogy az esztergomi térparancsnokság - Mayt nem találva ­visszaküldte azokat. 20 May távozása után az elbontás és az utómunkálatok Palkovics kormánybiztosra hárultak. Ő július 5-én jelentette a főhadsereg mellett kormánybiztosként működő Ludwigh Jánosnak a sáncok szétrombolását és a hajóhíd szétszedését. Az utóbbi munkálatokat Kari Mück százados irányította. Egyúttal tájékoztatást kért a hadi hely­zetről, és arról, hogy a hadműveletek csorbulása nélkül a hajóhidat újból üzembe helyezheti-e? 21 Erre elutasító választ kapott, amelyet hamarosan igazoltak a hadi ese­mények is. Haynau csapatai július 2. után fokozatosan túlszárnyalták Komáromot Buda felé, amely során Esztergom is fenyegetett helyzetbe került. Miután a július 11­i komáromi ütközet a magyarokra nézve vereséggel végződött, a magyar sereg elvo­nulása is csak a Duna északi partján vált lehetségessé. Esztergomban az első császári 18 HL 1848/49 32/474. (III. okmány), a Közlekedésügyi Minisztérium részvételére - MOL H 31 KKME 1849:74/b, közli CSÁNY 1998, II. 318. 19 SZINNYEI 1887, 159. 20 May 1849. július 1-i, illetve július 2-i jelentései - HL 1848/49 36/65., 36/121. (VI., VII. okmány). 21 HL 1848/49 37/118 a. (VIII. okmány). 234

Next

/
Thumbnails
Contents