Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Tisovszky Zsuzsanna: Jeles napi szokások Piliscséven

Márton napja, november 11. Szent Márton püspök (316-ban született Savariaban, a mai Szombathelyen) legendájából tudjuk, hogyan is kapcsolódik Márton napjához a lúd: Márton a ludaknál bújt el mikor tudatni akarták vele, hogy püspöknek választották meg. A ludak azonban elárulták őt. Általánosan elterjedt szokás volt a Márton napján levágott lúd mellcsontjából az időjárásra jósolni. Ha a csont fehér volt, havas tél várható, ha barna, akkor sáros tél lesz, hó nélkül. „Martín príde na bielom koni." (Márton fehér lovon jön.) Katalin napja, november 25. Alexandriai Szent Katalin a 4. század elején született. Legendája szerint megtérése után ötven filozófust és tudóst is keresztény hitre térített, ezért Maximus császár halálra ítélte az ötven filozófust, Katalint megkínoztatta, majd lefejeztette. A közeli advent miatt Katalin az utolsó nap, melyen még megengedett a szórakozás, tánc, vigasság. „Katalin tiltja, András meg zárja" - tartja a közismert szólás. Mindenütt ismert az időjósló rigmus is: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog", vagy fordítva. András napja, november30. András napjával kezdődik az új egyházi év. Keresztelő Szent János tanítványai közül Jézus őt hívta meg az első tanítványnak. Péter fivére volt. 60 táján szenvedett vértanúhalált, amikor Néró császár helytartója elfogatta, és X alakú keresztre kötöztette, hogy lassú halállal haljon meg. A legenda szerint kétnapi szenvedés után, november 30-án halt meg. András Európa-szerte férjjósló nap. A lányok ólomöntéssel, gombócfőzéssel stb. próbálják megtudni, ki, milyen nevű lesz a jövendőbelijük. Mint említettük, András naptól tilos volt a vigalom, a mulatozás. András az advent első jeles napja. 227