Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Tisovszky Zsuzsanna: Jeles napi szokások Piliscséven

Június, Szent Iván hava Medárd napja, június 8. Medárd püspök napján, ha esik az eső, akkor negyven napig fog esni - tartják az egész országban. Szent Iván nap, június 24. A Szent Iván napi tűzgyújtás, tűzugrás szokása csak töredékesen él a hazai szlovákság emlékezetében. Keresztelő Szent János vagy Szent Iván napja a nyári napfordulóról is nevezetes. Péter-Pál napja, Június 29A két apostol és vértanú napja általában arról ismeretes, hogy e napon kezdődik az aratás. Július, Szent Jakab hava Sarlós boldogasszony napja, július 2. Amikor Máriának megjelent az angyal és tudtára adta hogy fiút fogant, egy másik csodáról is beszámolt neki, arról, hogy rokona, az addig meddőnek hitt Erzsébet is áldott állapotban van. Mária útra kelt, és Juda városába sietett, Erzsébethez. Ennek a találkozásnak az ünnepe ez a nap. (Erzsébet Keresztelő Szent János anyja lett.) A nap magyar elnevezése az aratás egykori módját tükrözi, amikor még a nők arattak sarlóval. Néhol jelképesen vágtak a búzából, ha még nem lehetett elkezdeni az aratást. Augusztus, Kisasszony hava Lőrinc napja, augusztus 10. E nap szokásai, hiedelmei szinte teljesen megegyeznek a szeptember 5-i Lőrinc napéval, és nem kizárható, hogy arra is vonatkoznak. Általános hiedelem szerint a dinnye Lőrinc napjától már nem olyan finom, mint előtte: meglevesedik, Lőrinc belepisil, mondják. Nagyboldogasszony napja, augusztus 15. A Mária-ünnepek közül az egyik legjelentősebb Nagyboldogasszony napja, amikor Mária mennybevételére emlékeznek. Mivel magát az Istent szülte meg, teste nem válhatott porrá, mint a többi emberé, hanem elalvása után a mennyországba emeltetett. E napon Piliscsévről is, mint ahogyan a környék számtalan településéről, az esztergomi Bazilikába zarándokoltak a hívők, az ünnepi misére. 225