Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Tisovszky Zsuzsanna: Jeles napi szokások Piliscséven

pap megáldotta az ágakat, az emberek pedig hazavitték, beszúrták az eresz alá, hogy ezáltal védve legyen a ház a villámcsapástól. Barkaszentelés után körmenetet tartottak a templom körül, miközben énekeltek, imádkoztak. Nagyhét (Velkitiden) A nagyhét legnevezetesebb napjai a nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Még a hét elején kimeszelték és kitakarították a házat. Nagycsütörtökön már tilos volt a mosás, a földeken, kertben végzendő munka. E napon a harangok Rómába mentek, vagyis elnémultak. A feltámadási miséig harangozás helyett kereplővel kerepeltek a templom előtt. Nagypénteken szigorú böjtöt tartottak a katolikusok. A böjtön túl a megtisztulás napja is ez volt. A pilisi szlovákok a patakról hozták a vizet, mosdáshoz (vagy ott is mosdottak). E napon a keresztekhez vagy a kálváriához mentek imádkozni az emberek, már reggel. Nagyszombaton, amikor a harang magszólalt, szaladtak megrázni a gyümölcsfákat, hogy jó termés legyen. A feltámadási mise alatt szentelik meg a tüzet, a húsvéti gyertyát és a keresztvizet. Mise után körmenetet tartottak, szentképeket, zászlókat vittek énekelve, végig a falun. „Pán Jézus Kristus vstal z mrtvik, Alleluja, Hválma Boha, svehof Húsvétvasárnap Ételszentelésre csak a régi időkből emlékeznek Piliscséven: kalácsot, tormát szenteltek annak idején. Délután a lányok anyjuk segítségével hozzákezdtek a tojásfestéshez. Bolti festékekkel, krepp papír vagy vöröshagyma héj főzetével festették, esetleg viasszal díszítették a tojásokat. Húsvét hétfő Ezt a napot várta a fiatalság a legnagyobb örömmel. A locsolkodás, sibákolás (korbácsolás) jelentette a legnagyobb szórakozást a falu aprajának-nagyjának. A legények nyolc fűzfavesszőből fontak korbácsot (sibak), ezzel gyengéden megcsapkodták a lányokat, közben verset mondtak: „Sibi, ribi, Mastné ribi, Ot korbáca, Kus koláca, Daj vajco Viminyajsza." Ezután jól nyakon öntötték Őket a kútból hozott vízzel. Az ötvenes évektől kezdett divatba jönni a kölnivel való locsolás, ami kezdte kiszorítani a vödörrel öntözés szokását. A lányok hímes tojással fizettek a locsolásért, és a korbácsra szalagot kötöttek. A locsolkodó legényeket borral, süteménnyel kínálták. 223