Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Kemecsi Lajos: Tatai csapók és posztósok hagyatéki leltárai

leggazdagabb iparosok vékony rétege a kereskedők polgári kultúrájához állt köze­lebb. Az ő háztartásaikban a leltárak szerint reprezentatívabb bútorok (pl. kárpitozott bútorok) illetve polgárias kiegészítő tárgyak is megtalálhatók, így például a korszak­ban terjedő divatos kávézás eszközkészlete." Matusik József csapómester 1815-ben készült inventáriumában kávés findzsák és kávés kandli is szerepel. 100 Későbbi, 1830­as a tehetős Otzela József posztós inventáriuma, amely egy bádog kávé mascbina-t is tartalmaz. 101 Lauka János 181 l-es hagyatéki leltárában ezüstkanalak felosztásáról ren­delkezik, 102 a már elsősorban kereskedelemből élő Szerenka Ádám háztartásában pedig ezüst zsebórát, és arany ékszereket is összeírtak a licitáció alkalmával. 103 A tatai csapók hagyatéki leltárai alapján lehet következtetni felekezeti megoszlá­sukra és vallási életükre, a napi vallásgyakorlás kellékein túl a szervezeti életet is meghatározó jelentőségére is. Gyakori tárgy a tatai csapó hagyatéki leltárakban a szenteltvíztartó és a kereszt. Anyaguk változatos, általános a fa illetve a réz, de előfor­dul porcelánból is. Ritkábban fordul elő a fa térdeplő a hagyatékokban. A leltárak­ban, inventáriumokban összeírt legtöbb ábrázolás is vallási témájú volt. Külön érté­kelték az ún. üveges képeket, és a vászony képeket. Ritkán nevezték meg pontosan az ábrázolást. Ilyenkor általában Szűz Mária, Jézus, Szt. József, Szt. Anna, Szt. János képeit írták össze. A képek száma gyakran több mint egy tucat volt. A különböző keretek állapotát is gondosan feljegyezték, az összeírások tanúsága szerint a kemény­fa keretet, az arany rámát, a polirozott rámát értékelték a legtöbbre. Esetenként a hagyatéki leltár rögzítette a szentmisékre szánt összegeket is. Supka Márton hagyott pénzt a kapucinusokra és a piaristákra (500 Ft) is, a lelki üdvéért mondandó misékre, de tóvárosi lévén lényegesen nagyobb összeget hagyott a kapu­cinus rend javára (800 Ft). 104 Kivételes, hogy nemes adományt nem csupán egyházi­aknak, hanem a csapó céhnek is tett az elhunyt, mint ezt az inventárium rögzítette. Szintén Supka Márton adott a céh javára 20 Ft-ot 1810-ben. Gyakorta szereplő tárgytípus az inventáriumokban az asztali vagy a falióra. A 18. század második felében az óra még igen értékes tárgynak számított, 105 a következő században azonban szinte elmaradhatatlan része a tatai csapók és posztósok hagyaté­kának, így például Matusik József tóvárosi csapómester 1815-ös hagyatéki becsüjében is szerepel „1 atczél óra tokostul"} 06 Szintén az ő hagyatékának a részeként került feljegyzésre egy arany rámás tükör illetve egy fiókos tükör is, porcelán tányérok és egy számvető tábla mellett. 99 Vö. BENDA - KIRÁLY 1989- 37. 100 NM Inventárium Gy. 0986. sz. 101 NM Inventárium Gy. 4036. sz. 102 NM Inventárium Gy. 3214. sz. 103 NM Inventárium Gy. 3706. sz. IM NM Inventárium Gy. 1409. sz. 105 Vö. BENDA 1989, 138. 106 NM Inventárium Gy. 986. sz. 198

Next

/
Thumbnails
Contents