Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Kemecsi Lajos: Tatai csapók és posztósok hagyatéki leltárai

selte a tekintélyes öreg mestereket és négyen a közönségesek részéről vigyázták az eseményt. Maga a feladat két napos volt, az ellenőrzők váltották egymást.

77 A korábbi kutatásokban indokolatlanul mellőzött névkönyvekben rögzített adatok mellett kiemelkedően gazdag forrás a csapó céh jegyzőkönyve is.

78 A tanulmány kereteit szétfeszítené az 1776 és I860 között vezetett céhjegyzőkönyv akár csak részleges feldolgozása is. A csapómesterséggel korábban foglalkozó kutatók is felismerték adatai egy részének jelentőségét,

79 viszont a jegyzőkönyv időnként szűkszavú bejegyzései felett rendre elsiklottak. így kerülte el figyelmüket például a céh belső viszonyaiba történt egyértelmű földesúri beavatkozás ténye is Zetykó János esetében. Az 1776 novemberi ülés jegyzőkönyve szerint a korábban tapasztalt felzúdulás indokolatlan volt, a fiatal kora ellenére az öreg mesterek közé soroltatott Zetykó esetében. S nem csupán azért, mert korábban közönséges társai által bíróvá választották és ezt a hivatalát négy évig becsülettel végezte, hanem - s ez lehetett a döntő érv - „Méltóságos Uraságnak annyi érdemeket tett, hogy... mai napon Méltóságos Uraság hatalmával azoknak (öreg mestereknek) számában helyheztetik, confirmáltatik és stabiliáltatik". Zetykó József karrierje ezután egyértelműen ívelt felfelé. Már a következő ülésen, decemberben az új céhmesternek jelölt három személy között szerepelt, igaz a szavazatok alapján csak kultsos mesterré választották. A földesúr érdekeit a céhgyűlésen is érvényesítő comissárius jelenléte segítette a beavatkozás eredményességét. Ennek az egyetlen rövid bejegyzésnek a példáján kívántam érzékeltetni a csapók céhtörténetének további kutatási lehetőségeit a megmaradt jegyzőkönyv alapján. További levéltári források segítségével szintén tovább gazdagodhatnak ismereteink a tatai csapók céhének a működéséről,

80 például a céhnek a katolikus egyházhoz kötődő kapcsolatairól. A tatai csapók céhe Balogh Ferenc régenshez 1750. március 19-én beadott kérelmük szerint „...mivel mostanában a minemű Tata Varossi Parochialis Templom melet levő körösztfa akit is az mi Czehünk eleitől fogva föl építetett már az el rodhat és helibül ki dőlt mostanában Nagy Péntekre hogy ha Istenünk ő felséginek segítségébül föl akarnak építetny Ujonnád avégre is ... ". A kérelem pozitív elbírálást kapott és az uradalom a céh egyéb kéréseit is támogatva 50 forintot utalt ki a kereszt helyreállításának költségeihez. A forrásban említett templom - minden valószínűség szerint - a Nagytemplom építésekor lebontott Szent Balázs templom lehetett. Ez az adat tovább gazdagítja az uradalom területén működő céhek és a katolikus Pl. Az 1839 év augusztus 14én Garturi Istvány remek készéttésénél jelen voltak Öreg Mestrek Szerenka Ádám Kováts András közönségessek részéről Kováts Mihály és Zetykó Antal Másnap Nemes Mihály Vörös János Kuny Domokos Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény, ltsz. 55-2.1. A tanulmány mellékleteként közlöm a Viszolajszky nehezen hozzáférhető munkájában publikált esküformulákat. MOL P. 211. IV. 37. 221. 1. Eszterházy es. Lt. Birtokgazdálkodás. Községi számadások. 194