Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Vékonyné Vadász Éva: Az észak-dunántúli mészbetétes kerámia Esztergomi alcsoportjának települése Dunaalmás–Foktorokban

hogy a mészbetétes edényművességben erős a helyi és a Közép-európai összetevő (lsd. alább). Én a foktoroki pithosz gyermektemetkezéseket egyszerű, praktikus okra vezetném vissza: a csecsemők településen történő elhantolása szoros kapcsolatban áll a település időszakos használatával, a mindig mozgásra kényszerülő közösség legelőváltó állattartó életmódjával. A gyermekeknek ugyanis megvolt a helyük a temetőkben, s a szinte meg sem kezdett élet iránti megbecsülést igen jól érzékelteti épp ezeknek a gyermeksíroknak esetenkénti rendkívüli leletgazdagsága.

21 A pithosz gyermeksírok praktikumra visszavezethető, szinte mindenütt azonos rítusa (gyermek lábbal az edénybe helyezve, s szinte teljes melléklet nélküliség) nem jelenti azonban azt, hogy ezek a temetkezések semmi rituális tartalmat nem hordoznak. Ilyen lehet esetünkben a fazekak következetes észak felé fektetése - melyre másutt nem találtam példát.

22 Ezek a feltehetően kultikus, a túlvilági élettel kapcsolatos apróbb eltérések azonban csak egy-egy közösségre, vagy közösségek kisebb csoportjára lehettek jellemzőek. A pithosz temetkezések helyi eredetét igazolja közvetetten, hogy kereszteletlen gyerekek esetében a szegényebb társadalmi rétegeknél ez a temetési mód még az újkorban is gyakorlatban maradt.

23 Ezzel támasztja alá kételyeit Bóna is a mediterrán eredetet illetően.

24 A település 3. pithosz sírja az alább ismertetésre kerülő ház felső szintjének tűzhelye alatt került elő (6. kép.; 5. tábla 3-6.). A tűzhelyplatni tapasztása a sír felett megváltozott, azt itt egy nagyobb összeállítható edény alsó részéből és más durva, vastagabb falu edények töredékeiből képezték ki (19. tábla 3-4.). E tény alapján feltételezhető, hogy a kicsiny gyermeket itt akkor temették el, mikor a tűzhelyet már javában használták. A tűzhely és a sír viszonyára csak ezzel az adattal rendelkezünk: a temetkezés porlékony laza földje teljesen egybeolvadt a platni alatti laza hamus földdel. A csücskös peremével északnyugat irányba fektetett fazék - melyet egy urna nagy alsó töredékével fedtek - mélysége nem haladta túl a tüzelőtér alját. Benne a gyermek a szokásos módon helyezkedett el - lábai alá az eltemetők piciny mészbetétes díszítésű bögrét helyeztek el. A koponyán lévő patinanyomok utalnak arra, hogy a fazék töltelékföldjében talált kis bronzkarikák hajkarikák lehettek. A 3. pithosz sírt a szabadtéri pithosz síroktól megkülönbözteti a ház kiemelten kultikus helyén (tűzhely Az első kétségtelen bizonyítékot erre a környei temető hamvainak anthropológiai vizsgálata adta meg (BANDI - NEMESKÉRY 1971.). Oldalán fekvő fazékkal csak a tiszafüredi temető 149. sírjánál találkoztam (KOVÁCS 1975, 21.), de az edény dőlése itt lehet véletlenszerű is. BARTALUCZ 1928, 1-3.; MNL 3 (1980) 157. Megemlítendő itt Pócs É. Szíves szóbeli közlése (melyet itt köszönök), hogy az edénybe temetés szokását (kereszteletlen csecsemő vagy magzati korban elhunyt kisdedeknél) gyűjtőútjai során a szegényebb népesség nehezen ismerte vagy vallotta be, mivel ezt sszégyellte. BÓNA 1975, 87. 16