Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Prohászka Péter: Egy gladiátorokat ábrázoló feliratos római fibula Pannoniából

típusaik (első említésük: Suetonius, Caligula 30, 3) végig nagy népszerűségnek örvendtek a közönség körében, ami megmutatkozik a nagy számú ábrázolásaikban is. A kőreleiefek közül az egyik legérdekesebben, a triesti múzeumban őrzött darabon, egy pódiumon álló retiariust és az őt ostromló secutort lehet látni.

107 A császárkori mozaikokon

108 pedig már a képkompozíciónak fontos részeivé váltak. A legnagyobb számban azonban a különféle kerámiákon figyelhetők meg.

109 Ezeken a két gladiátor vagy készül az összecsapásra, vagy már harcol. Ilyen például a tried égetett kerámia amulett, amit egy kútban találtak,

110 vagy a St-laurenti kerámia médaillon.

111 Összecsapásuknak szinte minden részletét rekonstruálni lehet a mécseseken megfigyelhető életképek alapján,

112 azonban a fibulán található jelenettel kapcsolatban csupán kevés ábrázolás áll a rendelkezésünkre. Az ábrázolt jelenet játéktörténeti háttere a következő volt. A secutor és retiarius gladiátorpár az arénába vonulást követően összecsapott egymással, és harcuknak végét az jelentette, ha az egyikük megsebesült és így nem akart vagy tudott tovább küzdeni. Ekkor leengedte a fegyvereit {arma submitteré), felemelte a bal karját és kinyújtotta a mutatóujját, vagy a bal kezének öklét emelte a magasba. A másik módszer az volt, hogy kezeit a háta mögött vagy a hasa előtt összekulcsolta, így várva a missiot. A közönség ezután döntött sorsáról, ami a jól harcolók esetében sokszor a kegyelem volt. Mivel a mutatóujj felemelése jelentette a harcvégét innen van az a mondás, hogy Ad digitumpugnare - Az ujjig harcolni.

115 Ezt a jelenetet, a gladiátorpáros harcának a végét, örökítették meg az általunk vizsgált fibulákon is. A gladiátoroknak ilyen testhelyzetben lévő ábrázolásai több műalkotásról ismertek. Ez figyelhető meg C. Vestorius Priscus pompeji síremlékének gladiátoros freskóján,

114 itt azonban két samnis harcolt egymás ellen. Ugyanez jellemző Diodoros provocator

115 amisosi sírkövére (10. kép) (2/3. század) is,

116 ahol kezében két kardot tartva a nézővel szembefordulva győztesként áll, míg Demetrios nevű szintén provocator ellenfele ülve jobb kezét felemeli. A felirat tanúsága szerint azonban Diodoros, mivel nem használta ki kedvező helyzetét, elveszítette a küzdelmet és életét. Velük ellentétben az Astyanax győzelme című mozaikon (Madrid), amely a secutor Astyanax és a retiarius Kalendio harcát mutatja be, ahol az ülő retiarius alatt van a szigonya,

117 azonban itt a kezében lévő tőrrel mutat a másik gladiátorra nem pedig a 107

MEIER 1890, I6I-I66.; LAFAYE 1896, 1583-, Fig. 3582. 108

Pl. Nenning: PARLASCA 1959, Taf. 3.7.; Zliten: AURIGEMMA 1926, 264., Fig. 99. in9

DÉCHELETTE 1904, 102., 120.; HERMET 1934, pl. 21., 149-151.; DESBAT 1980-81, 132., J. 211. 110 STEINER 1930, 252.; KYLL 1966, Taf. 9111 DESBAT 1980-81, 132., J. 211., 133. 1,2 WOLLMANN 1917, 147-148. 113 SCHNEIDER 1918, 782.; MOSCO SASSI 1992, 70-72.; JUNKELMANN 2000b, 138. 114 WAHL 1977, Taf. 24. 115 A provocatorokról: SCHNEIDER 1918, 777.; JUNKELMANN 2000b, 114-116. 116 ROBERT 1948, Pl. XI; JUNKELMANN 2000b, 31., Abb. 40. 117

FREIJERO 1950, Fig. 8. 146