Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Miklósity Szőke Mihály–Bartosiewicz László: Két szarvasagancs amulett Brigetio polgárvárosból

zált ábrázolásként, laposdomborműként, 34 de gyakori a két darabból készített amu­lett, ahol a külön darabból faragott falloszt a medalionra merőlegesen, az agancsró­zsa közepébe fúrt lyukba illesztették. 35 Több esetben két falloszt ábrázoltak egymás mellett vagy keresztbe téve, esetleg más ábrával kombinálva, például két keresztbe tett fallosz között bikafej, 36 sematizált, kelta jellegű fej kettősfallosszal, 37 valamint vulvaszerű ábrázolással. 38 Ugyancsak gyakoriak az esztergált koncentrikus körökkel díszített darabok. Noha ezzel a díszítéssel kapcsolatban a kutatás nem kísérelt meg értelmezést, elképzelhető, sőt valószínű, hogy nem egy egyszerű körkörös díszítésről van szó, hanem egy hatá­rozott jelentéstartalommal bíró sematizált ábráról, amely szorosan kötődik a szarvas (szarvasagancs) által képviselt jelentéstartalmakhoz. Megjegyzendő, hogy az eszter­gált darabok díszítései mutatnak némi hasonlóságot egymáshoz, nevezetesen azt, hogy a medalion esztergált középrészének szélén bevésett kör van, majd a középrész felé haladva egy sima, általában domború rész következik és középen ismét egy kicsi, pontszerű esztergált kör. 39 A fentieken kívül szórványosan más ábrák is előfordulnak. Például emberfej-ábrá­zolás legalább négy esetben. Közülük figyelemre méltó darab került elő az angliai Lothburyból, ahol az agancsrózsa mindkét felére emberarcot faragtak úgy, hogy az agancs szárának egy részét, mintegy nyakként meghagyták. 40 Előfordul még emberfej két fallosz között, 41 egy Brigetichól származó darabon emberfej fémből berakott sze­mekkel, 42 az alapból teljes terjedelmében kiálló női vagy gyermekfej, 43 egy-egy eset­ben fekvő kutya­44 és halábrázolás, 45 legalább egy alkalommal pedig feltehetőleg felirat. 46 A szarvasagancsrózsa-amulettek használati módjáról a kutatók véleményei meg­oszlanak. Ennek az az oka, hogy kevés az elsődleges helyzetből előkerült darab, és ott, ahol elsődleges helyzetben maradtak (például temetkezéseknél) sem mindig egy­értelmű a használat módja. Azonban nem csak emiatt nehéz az értelmezés, hanem amiatt is, hogy korszaktól, területtől és népességtől függően más-más lehetett ezen 34 Tipikus példája a savariai darab. BÍRÓ 1994, Nr. 848. 35 Ez a megoldás Britanniában gyakori, például: GREEP 1994, Fig. 1.6. és Pl. 3.e., Pl. 4.c-d-e. 36 ROES 1956, 57. és Fig. 16.; HOTTENTOT - VAN LITH 1990, 197., Nr. 9 és Abb. 5/9.; DESCHLER-ERB 1991, 32. 192. jegyzet: GREEP 1994, Pl. 3.a. 37 UNZ 1974, 18. és Abb. 2 Nr. 8.; DESCHLER-ERB 1991, 32. 193. jegyzet. 38 GREEP 1994, Pl. 3.a. 39 Például: GREEP 1994, Pl. 2.c-d. és HOTTENTOT - VAN LITH 1990, Abb. 7, 12-13. 40 ROSS 1968, 79-, Pl. 20. a-b. 41 UNZ 1974, 18., Abb. 2. Nr. 8.; DESCHLER-ERB 1991, 32. 193. jegyzet. 42 GREEP 1994, Pl. 3-d., Kat. Nr. 139­43 DEYTS 1994, 138. és Pl. 62.3. 44 DESCHLER-ERB 1991, 32. 191. jegyzet és VERTET 1958, 241. Nr. 1. és Fig. 71. 45 DESCHLER-ERB 1991, 32. 194. jegyzet és RUPRECHTSBERGER 1982, Abb. 123, 178. 46 EGGER 1961, 188. és Abb. 102. No. 107. Vö. 63. j. 109

Next

/
Thumbnails
Contents